Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - III. Dr. Aujeszky László: A Duna vízjárásának meteorológiai vonatkozásai

59 hogy a hegység mögötti tér — amint a meteorológiában mondják — hideg légtömegekkel van „kitöltve". Ilyen esetben a hegység fölé emelkedett levegő nem bukik le a gerinc túlsó oldalán, hanem a kitöltő hideg réteg felett úgy áramlik tovább, mintha a hegység ott egy kiterjedt fensíkban folytatódnék. Ilyen esetekben a csapadékterületek a hegységen éppen úgy átkelnek, mintha a hegység ott sem volna. Vázlatos időjárási térkép az 1933 december 7.-i este 19 órai időjárási helyzetről. Az Alpok északi oldalán torlódási havazások, a Déli-Alpokban viszont egyidejűen felsikló csapadék látható. Jelmagyarázat. Az észlelőállomások helyét karika jelöli, a hegycsúcsokon levő, különösen jellemző állomások a karikán áthúzott kereszttel vannak megjelölve. Az állomáskarikákban negyedkörönként feketítéssel van feltüntetve a borultság mértéke. így pl. Génua teljesen derült, Pozsony fele-, Livorno háromnegyedrészben, München teljesen borult. Az állomásokhoz rajzolt nyilak abból az irányból érik a karikát, ahonnan a szél jön. A nyíl fogainak száma adja a szélerőt Beaufort-egységekben. Az állomás mellé írt három pont esőt, a csillag havazást, a három vízszintes vonás ködöt (1 km-nél rosszabb látótávolságot) jelent. A kis számok a tengerszínre átszámított ós abszolút egységben (millibárban) mért nyomásnak a normálnyomástól (= 1000 millibár = 750-1 Hg-mm) való eltérését adják. Az eltérések mind pozitívek, mert a kérdéses napon a nyomás mindenütt nagyobb volt 1000 millibárnál. A kihúzott vonalak az egyenlő tengerszíni nyomású helyeket összekötő görbék (nyomásvonalak vagy izobárok). A rájuk írt számok a nyomásértéket higany-milliméterben adják. A térkép vonalkázott területei 500, 1000, illetőleg 1500 méter tengerszín feletti magasságot jeleznek.