Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - V. Németh Endre: Fenéklépcsők és surrantók

637 vonalra ß-töl felmérve kapjuk С pontot. B

0C a vízmélységek léptékében lemérve megadja, bogv a vízugrás után előálló áramló vízmozgás vízmélysége t = 3-50 m. Lejtős fenéklépcsők vízpárnájának számítása. A lejtős fenéklépcsőknél előálló helyzetet a 7. ábra világítja meg: A felső csatornaszakaszon áramló mozgással érkezik a vízmennyiség a fenéklépcső kezdetéhez. Avégből, hogy a fenéklépcső folytán előálló rohanó mozgásállapot a felső, kisesésű csatornaszakaszra át ne terjedjen, a fenéklépcső kezdeti szelvényét anynyira megszűkítjük, hogy ebben a szelvényben éppen a t

h határmélység álljon elő. V 2 A víz itt a határsebességgel mozogván, a sebességmagasság h

v

h = —-. A fenéklépcső felső küszöbe alatt M mélységben van az alsó kisesésű csatornaszakasz kezdőszelvényének a feneke, a fölött f magasságban az alsó csatornaszakasz vízszíne, alatta p mélységben pedig a vízpárna feneke. A vízpárna feneke fölött t

2 magas vízborításnak kell lenni, liogy a t, vízmélységgel rohanó mozgásállapotban levő vízmennyiség fölös mozgási energiája a vízugrással egyidejűleg még a vízpárna területén belül helyzeti energiává alakuljon át. A í' vízmélység értékét az alsó csatornaszakasz szelvényének méretei és az esésviszonyok szabják meg, a t

1 vízmélységhez tartozó sebességmagasság pedig M^p+M + h+Jhh—tv A M

1 számításánál az egyelőre még ismeretlen íj-nek és p-nek közelítő értékét vesszük számításba, és pedig előbbit a határmélység egyharmadára-egyötödére, utóbbit pedig 0'60 méterre. Az ilymódon számított M

1 sebességmagasságnak megfelelő v

1 = 1Í2g My sebesség alig különbözik a t

t és p valóságos értékeivel számítható sebességétől. A v

x sebesség és Q vízmennyiség értékéből először az szelvényterület : F

1 — —, majd ennek ismeretében 4 _ — b + Yb

2+4F

1-n egyenlettel számítható, ennek felhasználásával pedig az előbb ismertetett módon t

2 értéke az általános grafikonból megállapítható.