Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - V. Németh Endre: Fenéklépcsők és surrantók

638 Elméletileg elegendő volna a vízpárna mélységét p = t

2—t'-re felvenni, az amerikai tapasztalatok nyomán azonban Manilla mérnök a vízpárna mélységére a p = 115 t

2—t' értéket javasolja és a mexikói Comision Nációnál de Irrigacion ezt az értéket szabványként fogadta el, a vízpárna hosszát pedig tapasztalati adatok alapján az L = 5 (t

2—t

1) összefüggésből számítják. Példa. Egy öntözőcsatorna Q = 10 m

3/sec vizet vezet. A terepalakulatok miatt két kisesésű (J = 00004) szakasza közé egy M = 400 m magas, lejtős fenéklépcsőt kell beiktatni. Megállapítandók a fenéklépcső méretei. A Q — 10 m

3/sec vízmennyiségnek és az J = 0'0004 esésnek 15 : 1 hajlású rézsűk mellett 3'50 m fenékszélesség és t' = Г90 m vízmélység felel meg. A felső csatornaszakasz szelvényét egy rövid, 5'000 m hosszú átmeneti szakasszal összeszorítju, l'OO fenékszélességre, úgyhogy a fenéktöréspontnál a b = l'OO mfenékszélességnek és Q = 10 m

3/sec vízmennyiségnek megfelelő t

h = 1'29 m határmélységgel mozogjon a víz. Ilyen mélységnek F

h = 3'78 m

2 nedvesített terület Q 2 64

2 és = _ =2'64 m/sec határsebesség, h

v

h — —__ = 0'36 m sebességmagasság felel meg. A vízpárna mélységének közelítő értékét 0 60 m-re, a íj közelítő értékét t 1'29 pedig — = —-— = 0'43 m-re véve fel, a rohanó víz sebességmagassága 3 3 M

1 = p + M + t

h + h

v

h — t

1 = 0-60 + 4-00 + 1-29 + 036—043 = 5' 82 m lesz, tehát a sebesség az 15 : 1 hajlású fenéklépcső alján V

l = \2gM[ = 10-67 m/sec Ennek megfelel Ft = — = 0 94 m

2 terület és t, = 0'53 vízmélység. Ha a felvett Vl és most számított értéke közötti eltérésnak megfelelően M

1 számítását t

1 = 0 50 méterrel megismételnők, akkor az ellenőrző számítás kellő pontossággal megadná ezt a 0'50 értéket, ezért a rohanó víznek a fenéklépcsőnél jelentkező vízmélységét t

1 = 0'50 m-ben vesszük számításba, ehhez pedig a 6. ábrabeli grafikonban t

2 = 2'47 méter áramló vízmélység felel meg. Elméletileg tehát p — 2'47—1 90 = 0'57 méter mélységű vízpárnára volna szükség, a Manilla-féle biztonsági számításmód szerint azonban a vízpárna 115t

2—t' = 2-73—1-90 = 0 83 m mélyre és L = 5(t

2— tj = 5(2-47—0-50) = Ют hosszúra veendő. A gyakrabban előforduló szintkülönbségekre vonatkozólag Manilla olyan grafikonokat is készített, amelyek közvetlen kapcsolatot adnak egyrészről a H = M -f- p, Q, és to, másrészről a H, Q, és L mennyiségek között. Ezek közül a grafikonok közül a 8. ábrában a b = 1:00 m fenékszélességhez tartozó grafikon látható.