Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - V. Németh Endre: Fenéklépcsők és surrantók

632 Q

2 Q

2 Minthogy P és F a t vízmélységnek a keresztszelvény alakjából és méreteiből levezethető függvényei, a rohanó vízmozgás és az áramló vízmozgás összetartozó t

x és t

2 vízmélységei a Vfh) = ^+P (3függvényből qp(t^ = qp(t

2) egyenlettel számíthatók. Ennek a függvénynek az alakja természetesen a mederszelvény alakjától és a Q vízmennyiségtől függ. így példáid b széles derékszögű négyszögű keresztszelvény esetében F = bt, bt

2 a statikus víznyomást kifejező értéke pedig F = —' így tehát az összetartozó ^ és t

2 értékek pedig a «1 , gJl gbt

x 2 gbt

2 2 egyenletből számíthatók, amelyet még az egyszerűbb = tit2 ^ + alakban is lehet írni. Ez az egyenlet mind t

x-re, mind <

2-re másodfokú és megoldása Trapéz-szelvénynél már nem ilyen egyszerű a q?(t) függvény alakja. Ha ugyanis a trapéz fenékszélessége b, oldalrézsűi pedig n : 1 hajlásúak, akkor t vízmélységnél a terület F = bt+ nt

2 a P statikus nyomást pedig az 4. ábra szerint a következőkép számíthatjuk : dF = [b +2n(t—x)]dx dP = xdF = [b + 2n (t—xJxdx bt

2 nt

3 (3bt + 2nt

2)t tehát ' 0 2 1 3 ~ 6 _ Q

2 (3bt + 2nt

2)t <

P' ' ~ g(bt + nt*)

+~ 6 Ebben az esetben a tyft^) = qpfW egyenletet csak próbálgatással vagy pedig grafikus úton oldhatjuk meg. vagy