Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - V. Németh Endre: Fenéklépcsők és surrantók

633 A próbálgatással való megoldást nagyon megkönnyíti, ha alkalmas közelítő értéket találunk és a cp (1) függvény értékeinek számítását az alábbi beosztással végezzük : bt=.... 3bt = .... + nt

2 = .... + 2nt

2 = .... F = .... e — .... P f-t F tt/ .... tt 6 ~~ " " c

v(t) .... A grafikus megoldás természetesen a cp (t) függvényt ábrázoló görbe előzetes megrajzolását feltételezi. Manilla készített is grafikonokat, amelyek b = V00, 2'00, S'OO, 4'00 és 5'00 fenékszélességű, l'ö : 1 rézsűhajlású trapéz-szelvényekre és a Q vízmennyiségnek 2, 4, 6, ,28 m

3/sec értékeire vonatkozó q>(t) függvényeket ábrázolják. (Az 5. ábra a b = l'OO fenékszélességhez tartozó görbesereget tartalmazza.) A grafikonok használata elvben igen egyszerű, hiszen csak meg kell keresni az ismert íj-nek (vagy f 2-nek) az ordináta-tengelyen megfelelő pontot, ezt az abszcisszatengellyel párhuzamosan az ugyancsak ismert Q vízmennyiségnek megfelelő görbére vetítve, megkeressük a kapott ponton átmenő ordinátának a görbével való másik metszéspontját és ezt az ordinátatengelyre visszavetítve már le is olvashatjuk a keresett t

2 (illetőleg ¿j) értékét. A gyakorlatban azonban több nehézség merül fel. Elsősorban is csak ötféle fenékszélességre vannak grafikonok és még csak interpolálni sem lehet, mert a különböző fenékszélességhez tartozó görbeseregek természetszerűen külön lapokon vannak. Azonkívül az is nagy hátrány, hogy az abszcissza-tengellyel párhuzamos vetítések a görbéket, különösen a kis vízmélységeknél, igen hegyes szög alatt metszik. Ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölésére egy általános grafikont szerkesztettem az alábbi gondolatmenet szerint :