Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - V. Trummer Árpád: A folyók szakaszjellege és az alföldi öntözések

514 1932. 1933. 1. Öntözött termés kat. holdanként . . . 251 q 276-16 q 2. Öntözetlen termés kat. holdanként . . 157 q 160-80 q 3. Többlet az öntözés javára 94 q 115-37 q 4. Az öntözetlen terméshez viszonyítva • +60% +71-8% 5. Az öntözött föld jövedelme . 596-96 P 648-79 P 6. Az öntözetlen föld jövedelme . 395-93 P 410-04 P 7. Marad az öntözés javára . +201-03 P +238-75 P 8. Az öntözetlen földéhez viszonyítva . • +50-8% +58-2% Az öntözött tengeri az 1933. évben kat. holdanként 22-13 q csöves kukoricából és 250 kéve tengeriszárból álló és 98 P 52 f értékű terméstöbbletet adott. Ezt terhelte az öntözés üzemi költsége, a termelés többköltsége, amikre 35 P 60 f. kiadás volt s így az öntözés révén 62-92 P tiszta többlet mutatkozott. Amíg a termés többlete 104% volt, addig a pénzjövedelem csak 67%-kal emelkedett, mert ezt az öntözéssel járó költségek is terhelték. Nem akarom a részleteket halmozni, azért csak annyit említek, hogy a tengeri a közötte termelt cukorrépával 1932-ben kat. holdanként 159-83 P tiszta jövedelemtöbbletet hozott, míg a tengeri közé vetett borsó 1933-ban 135-28 P jövedelemtöbblettel járt. 1932-ben a korai rózsaburgonya kat. holdanként 181-28 P, a Böhmburgonya pedig 103-10 P tiszta többletet adott. Hasonló kedvező eredmény volt tapasztalható a káposztánál, hagymánál és a takarmányrépánál is. Mint látjuk, a szántóföldi növények legnagyobb része még jobban meghálálja az öntözést, mint a szálas takarmányoké. Minthogy az uradalom mindenütt öntözetlen ellenőrző területeket hagyott meg és az üzemét, továbbá annak eredményeit 1933-ban egy, a földmívelésügyi minisztérium részéről megbízott gazda is ellenőrizte, a feltüntetett eredményeket szabatosaknak kell elfogadnunk. De az uradalom vezetősége szerint az öntözött terület minden kat. holdja után évi 100—120 P jövedelmet szállítottak be. Ezt terheli még természetesen a befektetés törlesztési hányada, ami abban az esetben, ha 10 százalékra tesszük , évi 56 pengőt jelent. Ennek levonása után a tiszta jövedelem kat. holdanként 44—64 P. Kérdem, van-e oly alföldi gazdaság, amely a mai nagyon alacsony terményárak mellett öntözés nélkül ilyen jövedelmet tud felmutatni ? Ezek az adatok a hitetlenkedőkkel és aggályoskodókkal szemben azt mutatják, hogy a Magyar Alföldön is lehet eredményesen és jövedelmezően öntözni. Az eredmények sem oly utolsók, mint aminőnek azt egyesek gondolják. Az előbbi esetben feltüntetett 51—52q-s lucernatermés 1 hektárra átszámítva, 88—90q-t jelent, amivel szemben a délfrancia öntözések egyrészénél 80—100 q-ra számítanak. Vannak ott is egyes vidékek, mint pl. a Carpentras-csatorna menete, ahol 130, sőt kivételesen 160 q-t is elérnek, mindamellett a különbség nem oly szembetűnő, hogy emiatt az Alföld öntözését el kellene ejtenünk. Felső-Itália egyes vidékein is megelégszenek 80-—90 q hektáronkénti lucernaterméssel, bár másutt 100—125 q-t is elérnek, sőt az ú. n. „marcitákon" 150—160 q-t is. Ezzel szemben kettőt kell leszögeznünk. Először azt, hogy a francia és olasz öntözések befektetési és üzemi költsége magasabb, mint az Alföldön berendezhetőké. Ezzel szemben áll az, hogy Itáliában a jobb művelés miatt az öntözetlen földeken