Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - V. Trummer Árpád: A folyók szakaszjellege és az alföldi öntözések

510 a meteorológiai intézetben Budán (régebben a Várban) történő észlelések s az ott talált értékek inkább jellemzők az alacsony dombvidékre, mint a Nagy Magyar Alföldre. Összehasonlításul legyen szabad az Alföld hét vármegyéjének (Pest, JászNagykún-Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Békés, Csanád és Csongrád) az 1899—1928. évekre terjedő 30 éves átlagait, azonkívül a déli részekre jellemzően Csongrád és Csanád vármegyék átlagát összevetni Milano és Budapest hőmérsékleti adataival, egyúttal feltüntetvén az egyes helyeknek Milano adataitól való eltérését is, amit az I. számú táblázatból láthatunk : I. TÁBLÁZAT. Az észlelés helye Évi Januáriusi Júliusi Évi Januáriusi Júliusi Az észlelés helye középhőmérséklet C° középhőmérséklet eltérés Milánótól C°-ban Milano 12-8 0-5 24-7 Budapest 9-6 — 2-3 20-9 — 3-2 — 2-8 — 3-8 Alföldi átlag 10-32 — 1-33 21-5 — 2-48 — 1-83 - 3-2 Csongrád és Csanád 11-20 — 0-4 22-4 — 1-6 — 0-9 — 2-3 Eltérés Budapest és Csongrád vármegye között — —— — 1-6 — 1-9 — l-ő Mint látható, az eltérés az Alföld, de különösen annak déli része és Milano között lényegesen kisebb, mintha Budapesttel történik az összehasonlítás. Sőt azt is láthatjuk, hogy Budapest hőmérsékleti adatai csaknem annyival alacsonyabbak a csongrádiakhoz képest, mint amennyivel utóbbiak vannak a milanóiak alatt. Vagyis a budapesti észlelési adatok alapján az Alföld hőmérsékleti viszonyaira következtetni nem lehet. Mindezzel természetesen nem akarom azt mondani, hogy a Pó völgyével vagy a Provence mezőivel joggal azonosíthatjuk Alföldünket, viszont azt sem tudom elfogadni, hogy a magyar síkságon az öntözés annyira kedvezőtlen volna, mint ahogy azt Cholnoky állítja. Hogy nem ilyen kedvezőtlen, azt nem az olasz, francia vagy egyiptomi eredményekkel lehet igazolni, hanem a magyar öntözésekével, amiket dr. Cholnoky nyilván nem méltatott eléggé figyelemre és ez alapon hozta meg lesújtó véleményét, amire a magyar öntözések eddigi eredményei igazán nem szolgáltattak alapot. Cholnoky szerint a mi Alföldünkön öntözés nélkül is lehet termelni és ritkaság az, hogy nagyon rossz termésünk lenne. Ez igaz, de az sem utolsó kérdés, hogy öntözés nélkül mit lehet termelni és milyen biztonsággal. Cholnoky bizonyára a kalászosokra gondolt. Ezek június végére megérnek, vagyis olyan időpontig, amíg a talajban raktározott téli csapadék és a rendszerint bekövetkező tavaszi esők adtak vízkészlet még nem merült ki. Ez a természetes magyarázata az ősi búzatermelési rendszerünknek is. Ellenben az ipari vagy kereskedelmi növények (cukorrépa, len, kender stb.), a szántóföldi takarmánynövények (lucerna, csalamádé), azonkívül a tengeri és a burgonya termelése az Alföldön csak olyan évben sikerül, ha a nyár eléggé csapadékos, mint amilyen pl. az 1933. esztendőben is volt. Ha a nyár száraz,