Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - IV. Trummer Árpád: Vízmosáskötő rőzseművek

491 A fenékgátak. A fenékgátak anyaga rőzse, fa, kő vagy beton. A régebbi vízmosáskötéseknél túlnyomólag a rőzsét (fűz, éger stb.) alkalmazták, mint könnyen beszerezhető, olcsó építőanyagot. A rőzséből készült fenékgátak hátránya, hogy kedvezőtlen körülmények között a rőzseanyag nem hajt ki és a víz az elkorhadt rőzsegátakat könnyen elpusztítja. A rőzsegátak bekötése és utófeneke is gyönge s a körülmények miatt az áradás vize a gátat oldalról is könnyebben kimossa, vagy alatta mélyíti a talajt annyira, hogy a fonást tartó karók kidőlnek. Ezek a bajok vezettek arra, hogy az újabb vízmosáskötéseknél a fenékgátakat elsősorban tartós (kő, beton) anyagból építik, így a rőzsegátak sokat vesztettek jelentőségükből. Mindamellett a rőzseművek teljes mértékben a jövőben még nem lesznek mellőzhetők, mert a kőgátak annyira költségesek, hogy egyedül azokkal csak kivételesen lehet a vízmosás esését a kívánt mértékben csökkenteni. Ha a rőzsegátakat kellő gonddal építjük, azok fennállása is biztosítható. Legalább is addig, amíg a vízmosásban végzett fásítás eredménnyel jár, ami azután a fenékgátak szerepét is alább szállítja. Véleményem szerint a leggazdaságosabb megoldás a vegyes rendszer, amelynél a nagyobb hordalékfogó kőgátak védelme alatt építjük be a vízmosásba a kisebb rőzsegátakat. A vízmosás feltöltése és az árvíz romboló erejének megtörése az állandó jellegű gátak feladata. A rőzse fenékgátak szerepe pedig az esés helyi csökkentése és a fásítás védelme. Ha a kőgátak között épített rőzsegátak egyrésze el is pusztul, az a vízmosáskötési munkálatokra nem jelent nagyobb veszedelmet, viszont a kitűzött célt éppen úgy elérjük és a költségek a vegyesrendszernél jóval alacsonyabbak, mintha csupa sziláid fenékgátat építünk. A rőzsegátakon kívül röviden ismertetem még a régebbi vízmosáskötéseknél alkalmazott fagátakat, továbbá a száraz kőrakatból vagy sodronyfonatú kavicsanyagból készült alacsony gátakat, amelyeket a rőzseművekkel vegyesen építettek. a) Az egyszerű rőzsegátak magassága 30—50 cm-ig terjed. Az ennél magasabb fonás már nem elég teherbíró s könnyen átszakad. A gyakorlatban a magasabb gátakat rendszerint kettős fonással készítik. A rőzséből készült egyszerű fenékgátak magassága rendszerint 40 cm. A fonást tartó 6—10 cm átmérőjű karókat egymástól 40—60 cm-nyire verik le. A karók hossza 0-80—1-0 m. A hosszúság a talaj minőségéhez képest változik. Anyaguk tölgy- vagy akácfa szokott lenni. A fűzfából készült karók előnye, hogy maguk is kihajtanak, ezzel szemben anyaguk puha és ha a talaj ellenállóbb, a karók feje a leverésnél széthasad. Ez okból előnyben kell részesítenünk a keményebb faanyagból készült karókat. 7. ábra. Alacsony rőzsegát.