Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén

474 sabb hőfokú rothadás még nincs kellőképen tanulmányozva, minthogy gyakorlatilag kisebb fontosságú. A 37 C°-on alúli hőmérsékletnél fejlődő gáz 75—80%-a metán, a többi, 20—25%-a túlnyomó részben széndioxid, kevés nitrogén és egyebek. A gázkeverék szagtalan. 1 m

3 gáz 6000—8000 kalória értékű. 1 kg szerves iszapból 20 C° mellett 460 1, mesterséges fűtéssel előidézett 30 C° mellett 700 1, 55 C° mellett 900 1 gáz fejlődik. Az ülepíthető szerves száraz iszap mennyisége az előbbi példa szerint 30 g/fej/nap, ezen az alapon számítható gázmennyiség 20 C° mellett = =141/fej/nap. Sok telepen a gáz a levegőbe távozik, nagyobb telepeken azt felfogják 5. ábra. A hőmérséklet hatása a gázfejlődésre. (Imhoff. Taschenbuch der Stadtentwässerung 1932. 86. o.) és elégetve, a rothasztó tér fűtésére, vagy motor hajtására használják. Sok esetben a fejlődő gáz fedezi a szennyvíztisztító telep erőszükségletét. A gáz felfogásának és gazdaságos felhasználásának kifejlett technikája van. Felhasználásánál azonban óvatossággal kell eljárni, mert szagtalan és metántartalmánál fogva levegővel keveredve éppen olyan robbanékony, mint a világító gáz. A rothadási folyamat egyes különleges eseteiben a fejlődő gázkeverékben kis mennyiségű kénhidrogén is lehet, amelynek már 0-1%-nyi mennyisége belélegzésnél halált okozhat. 2. A hőmérséklet hatása a rothadás idejére. A hőmérséklet hatását már a gázfejlődés görbéje is feltünteti (5. sz. ábra), világosabban mutatja azonban a 6. sz. ábra, ahol a teljes vonal a gyakorlatilag kielégítő rothasztás idejét ábrázolja 6 C° és 25 C° közötti hőmérsékletnél, a szakgatott vonallal pedig a teljes rothasztás ideje van jelölve. Gyakorlatilag kielégítő a rothasztásnak az a foka, amelynél az iszap már nem bűzös és könnyen szárad. Ez akkor következik be, amikor a szerves anyag-