Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén

472 3. Rothasztott iszap, 80—85% víz -j- 20—15% száraz iszap : 0-2 l/fej/nap, (száraz iszap mennyiségre nem számítható át, mert rothadás közben a szerves anyag egy része gáz alakjában eltávozik). Erre méretezzük a szárító helyeket. 4. Levegőn szárított rothasztott iszap, 55% víz -(-45% száraz iszap : 0-13 l/fej/nap. Ez adja a szárító helyekről elszállítandó iszap mennyiségét. A víztartalomnak a hatását az iszap térfogatára így számíthatjuk : Legyen a V

1 térfogatú iszap víztartalma P

x% és száraz iszap tartalma p

1%, V P °/ <71 °/ , , ,, r 2 " J' >> 1 2/0 )J , j , J îï fz /О' akkor a térfogat és a víztartalom között fordított arány lévén Fi = 100

—P

2 _ pz V

2 ~ 100—

Р

г ~ p

1 Például a P

1 = 95%-os és P

2 = 90%-os iszap térfogatviszonya : F_! 100 — 90 10 V

2 ~ 100—95~ 5 ~ ' vagyis a 95% vizes iszap kétszer akkora térfogatú, mint a 90% vizes iszap. Iszaprothasztás. Rothadáson anaerobikus erjedést értünk. Ennél kétféle, egymástól merőben különböző folyamat lehetséges : az egyik a savas, a másik a lúgos erjedés. Savas erjedés. Ha friss szennyiszap víz alatt áll, már egy-két napon belül erjedésbe megy át, miközben széndioxid, hidrogén, szénhidrogén és egyéb bűzös gázok fejlődnek. A friss iszap rendszerint gyengén lúgos hatású, pH értéke 7-0—7-2. Erjedés közben a pH érték 6-ra, sőt 5-re is leszáll. Innét a savas erjedés név. A savas erjedés a szennyvízkezelésnél semmiképen sem kívánatos, mert igen lassú folyamat : 15 C°-nál mintegy 5 hónapig tart, kellemetlen bűzzel jár, az iszap térfogatát alig csökkenti és igen nehezen szárítható. Lúgos erjedés. Szag nélkül megy végbe, mert a fejlődő gázoknak cca % része szagtalan metán (mocsárgáz, CHJ, ezért metánerjedésnek is nevezik, fejlődik továbbá széndioxid és nitrogén is, amik szintén szagtalanok. Emellett az erjedő iszap pH értéke állandóan 7-0—7-6 között marad, tehát lúgos hatású. A folyamat 15 C°-nál mintegy 2 hónapig tart. Mind a savas, mind a lúgos erjedés anaerobikus baktériumok elszaporodásának és élettevékenységének az eredménye. Természetesen más fajta baktériumok működnek közre az egyik és a másik folyamatnál. A kétféle baktériumcsoport igen érzékeny a folyadék kémhatásával szemben és egyik a másiknak természetes ellensége. A lúgos erjedés többféle előnnyel jár : 1. A rothasztott iszap térfogata lényegesen csökkenik, mert egyfelől kisebb a víztartalma, másfelől a szerves anyag egy része gáz alakjában elillanik. Tömörült friss iszap víztartalma 95%, a rothasztott iszapé 80—85%, tehát a térfogatcsökkenés 85% víztartalom esetén : 100

—85 _ 15 _ l00 — 95 ~ 5 ~ ' 80% víztartalom esetén pedig : 100 — 8

0 20 100 —95~ 5 '