Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén
471 elősegíti. Ezért a függőleges átfolyású medence kiválóan alkalmas az elevenített iszap ülepítésére, ahol nagyméretű, könnyen ülepedő pelyhekkel van dolgunk. A felfelé irányuló vízmozgás sebessége nagyobb lehet, mint szemcsés iszapnál és pedig 0-5—-1-0 mm/sec. Minthogy nem mindig áll módunkban ülepítő kísérletet végezni, különösen akkor nem, amikor csatornázás tervezésekor a szennyvizet nem is ismerjük, ezért tervezéskor és általában közelítő számításoknál a kísérleti adatok helyett tapasztalati közepes értékekkel számolunk. Vízszintes átfolyású medencében : Szemcsés iszap esetén 0-5 m 3 terhelést számítunk 1 m 2 felületre. Pehely iszapnál 1—1 y 2 óra átfolyási idővel számolunk. Városi szennyvíziszapnál, amely pehely ugyan, de szemcsés alkotórészt is tartalmaz, szintén az átfolyási idővel számolunk, éspedig a szokásos 1-5—2-0 m mély medencéknél 1 y 2 óra átfolyási időt veszünk, amikor is 1 m 2 felületre óránként 1 m 3 szennyvíz esik. Nagyobb mélység sok előnnyel nem jár. Úsztató csatornázási rendszer esetén esőzés idején a fenti mennyiségnek kétszeresével terhelhető a medence, az ezen felüli mennyiséget vészkiömlő-bukón át, közvetlenül a befogadó vízfolyásba vezetjük. A város területén belül a vészkiömlők koronamagasságának megállapításánál 1—5-szörös hígítást veszünk, de kint, a szennyvíztelepen, a város alatt már kétszeres hígítás is elfogadható. A szennyvíztelep műveit mindig csak a száraz idő szennyvízére méretezzük, esőzés idején tehát a kétszeresen hígított szennyvíz nagyobb sebességgel folyik át az ülepítő medencén. Függőleges átfolyású medencénél, amelyet a szennyvízkezelésnél leginkább elevenített iszapmedence után alkalmazunk, nagyobb mennyiségekkel számolunk, éspedig a medence 1 m 2 felületére óránként 2-5 m 3-rel. Ekkor a függőleges irányú vízsebességet 0-5—0-8 mm/sec között választjuk. Mind az ülepítéssel, mind a rothasztással kapcsolatosan ismernünk kell az iszap mennyiségét annak különféle állapotában, mert annak tárolásáról, szivattyúzásáról, esetleg szállításáról kell gondoskodnunk. A száraz iszap mennyiségét ennek a fejezetnek elején, a víz iszaptartalmára vonatkozólag közölt II. táblázat adataiból számíthatjuk ugyan, de a valóságos iszapvolumen elsősorban az iszap víztartalmától függ. Száraz iszap mennyisége, amin gőzfürdő felett bepárologtatott és 105 C°-nál szárított iszapot értünk, a táblázat adatai szerint : • V l , , „ . , 200.150 9 n .... ülepíthető szerves iszap 200 mg 1, tehát iqq q— = 9/t el/ n aV •• , „ ,, 90.150 ...... ülepíthető ásványi iszap 90 mg/l, tehát IQQ Q ~ 9/1 eV n aV Ülepíthető iszap összesen 44. g/fej/nap Különböző víztartalmú iszap mennyisége : 1. Friss iszap, 97-5% víz + 2-5% száraz iszap : 1-8 l/fej/nap (1-8. 0-025. 1000 = 45 g /fej /пар száraz iszap). Ezzel számolunk, amikor közönséges ülepítő medencéből az iszapot szivattyúzással távolítjuk el. 2. Tömörült friss iszap, 95% víz -f 5% száraz iszap : 0-9 l/fej/nap (0-9 . 0-05 . 1000 = 45 g/fej/nap száraz iszap). Ezzel számolunk az Imhoff-medencében.