Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - II. Timkó Imre: A borsodi nyíltártér agrogeológiai viszonyai

443 Nyirok Nyirok Nyirok (egész talaj) (agyagos része) (homok és kőliszt része) Áthozat. 9846 98-70 98-51 Ti0

2 0-49 0-41 0-54 P

2O

3 0-08 0-10 0-07 МО 0-07 0-02 0-01 Oganiais agyag .... 0-98 1-31 0-77 Összesen . 100-08 100-54 99-90 Glinka prof. nyirokelemzési adatai Bikszádról : Gowdaroszky E. Gowdaroszky E. H

20 (105—110C°-nál). . 10-85% 8-81% 11-67% Izzítási veszteség 6-02% 9-87% 9-23% Si0

2 55-00% 87-86% 48-70% A1

20

3 19-63% 25-23% 38-49% Facia ( -4-FeO) 6-03% 12-20% FeO 1-16% MnO 0-72% 1-24% 1-26% CaO 6-29% 1-70% 1-32% MgO 3-43% 1-74% 1-50% K

20 0-52% 0-36% 0-29% Na

2Q 0-28

% 0-15

% 0-27% Összesen 100-91% 101-30% 100-80% így támad fel a régi világ roncsain az új élet ! A nyirok és a hozzá hasonló agyagtalajra azért tértem ki kissé bővebben a borsodi nyilt ártér talajainak ismertetése kapcsán, mert e földféleségnek az alsó talajban való előfordulási határa a borsodi nyilt ártérhez tartozó területen egyszersmind összeesik a szikes talajok északi határával, amely körülmény önkéntelenül felveti azt a gondolatot, hogy a nyirokszerű sárgaagyag épp mészszegény voltánál fogva alkalmatlan a lösszel és silttel szemben az elszikesedési processzusok további terjedésének elősegítésére. A löszés silt-alsótalajban rendszerint pH8 reakció számon felüli kémhatás szokott jelentkezni, az említett nyirokszerű sárgaagyagoknál ellenben a reakciószám már pH7-nél magasabbra nem emelkedik még akkor sem, ha annak előfordulása a 100 m-es magassági vonalnál mélyebben húzódik is a Tisza ártere felé, mint ahogy arra a Mezőcsát, Gelej, Mezőkeresztes szikeseinek tárgyalásánál majd bővebben kitérek. A harmadkori képződmények lerakódásai a borsodi nyiltártér területén elég biztos lelőhelyekről gyűjtött kövületekből is ismeretesek. így pl. a Tapolcza völgyében, továbbá az Avasnak a zsidó-temető melletti részében a vasúti pályaudvar egykor még be nem épített környékén, a téglagyárnál stb. Mindezekről a helyekről id. Lóczy Lajos még múzeumi őr korában Congeria agyagból Cardiumokat, Melanopsisokat és a Congeria balatonica maradványait írta le 1874-ben a Földtani Közlönyben. Ugyancsak számos emlős-maradvány is került elő Miskolc és a Bü' -hegység különböző részein, amiket már a pleisztocén korban annak üledékei között találtak. A borsodi nyilt ártér mai kialakulását nem tudhatjuk másként elképzelni, ha nem vázoljuk fel annak hajdani vízrajzát. Például Miskolc városa is a Szinva