Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - II. Timkó Imre: A borsodi nyíltártér agrogeológiai viszonyai
442 jelentkezett a nyirok, mint vörösszínű földes kőzet, mindennek dacára érdemesnek tartottam vizsgálati eredményeit felemlíteni, még pedig azért, mert Glinka e földféleség keletkezésének körülményeit gazdag oroszországi talaj kutatási eredményeivel hozta vonatkozásba és a Kaukázusban, nemkülönben a keletszibériai Primorszkája tartományban végzett (vörös talajokkal való) vizsgálatokkal és ezek keletkezésére vonatkozóan felismert vizsgálati eredményekkel világítja meg a bikszádi nyiroktalaj keletkezési körülményeit. Az 1912. évi oroszországi talajismereti tanulmányutam alkalmával Transkaukáziában Batum környékén nekem is volt alkalmam az ottani vörös talajokat tanulmányozni, s annak alapján Glinkának nyiroktalajunk keletkezésére vonatkozó tanulmányi eredményeit én is megerősíthetem annál is inkább, mert a bikszádi vörös talaj szelvényét annak a lelőhelyén, annak idején együtt volt alkalmam tanulmányozhatni. Glinka említett közleményében a vörös földeknek kétféle típusát említi. Elsőnek a sokesőjű, szubtropikus területek vörös földjét (Laterit-csoport) említi, másodiknak a szubtropikus félsivatagokét. Ennek a két csoport talajainak csak a színét említi hasonlónak, minden más jellemvonásukat ellenben elütőnek tartja. A második csoportban említett vörös talaj a laterittői alumíniumszegénysége által különböztethető meg. Ugyanezen ci 1 kében említi : „Ismeretes, hogy a tercier mállási termények Európában gyakran a vörös földek alakjában jelentkeznek, melyek a laterit típushoz is mutatnak néha hasonlóságot." Oroszországban harmadkoriak a Batum vidéki vörös földek, melyeken újabban kiterjedt tea ültetvények létesültek. Tanulmányozta ezen kívül a távol keleti Primorszkája területen is a vörös földeket, melyeket Ivanow D. W. gyűjtött össze, írt le és már jelenkori képződményeknek tartott. Ezzel szemben a bikszádi andezit málladék vörös földjére vonatkozólag Glinka megállapítása az volt, s ezt értekezésében is lefektette, hogy a vörös földek nyilván régebbi, még pedig valószínűleg harmadkori mállási termékek, amelyeket a denudáció nagy mennyiségben elpusztított és a síkságra hordott le. Ott ezeket a megváltozott körülmények átváltoztatják, miközben a vörös vasoxidhydrátok (Turiit típus) sárga hydráttá, vagyis limonit típussá változnak át. Egy része a vasoxid hydrátoknak és a mangánoxidnak a felső talajrétegekből kilúgozódott, ami a podzolképződésre jellemző és létrehozta az ortstein konkreciókat. A nyiroktalajok elemzési adatait a következő táblázat tünteti fel : Ballenegger Róbert nyiroktalajelemzési adatai : Nyirok Nyirok Nyirok (egész talaj) (agyagos része) (homok és kőliszt része) Si0 2 63-87 48-13 74-88 A1 20 3 14-78 20-41 10-93 Ее 20 3 5-68 9-72 2-91 MgO 1-23 1-95 0-74 CaO 0-82 nyom. 1-39 N 2O 3 1-00 0-27 1-51 K 20 2-31 2-54 2-15 Izzítási veszteség . . 4-29 7-67 1-95 H 20 105 C° 4-48 8-01 2-05 Átvitel 98-46 98-70 98-51
