Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - II. Timkó Imre: A borsodi nyíltártér agrogeológiai viszonyai

441 A nyiroktalaj uralkodó alkatrésze az agyag. Ez magyarázza meg a vízzel szemben való viselkedését is. Kémiái elemzési eredményei azt mutatják, hogy a nyirok rhiolithoz hasonlítva, kevesebb kovasavat, ellenben több alumíniumoxidot s főleg több vasoxidot tartalmaz. Különösen feltűnően látjuk ezt, ha a nyirok agyagos részeit, a tulajdonképeni mállási terméket vesszük tekintetbe. A mállási termék igen bázisos és erősen hydratizált képződmény, melyben az alumínium és vashydroxidok dominálnak, a többi bázis, köztük a kalciumoxid teljesen, a nátriumoxid úgyszólván teljesen kilúgozódtak és csupán a nehezen kilúgozható káliumoxid, valószínűleg mint adszorpciós vegyület maradt meg. A magas magnéziumoxidtartalom arra mutat, hogy az agyagos részben egészen el nem mállott biotitpikkelykék is nagyobb mennyiségben vannak, amik nagyban hozzájárulhatnak a talaj magas plasztikusságának előidézéséhez. Atterberg vizsgálataiból tudjuk ugyanis, hogy ha pikkelyei elegendő finomságúak, a talajokat alkotó ásványok közül legnagyobb plasztikussága az oxidált biotitnak van. A nyirok el nem mállott része a rhiolit ásványegyedeiből áll. Ezt a következtetést megerősíti a talajból kiiszapolt finom homok mikroszkópos vizsgálata is. Ebben a finom homokban uralkodó az orthoklasz (szanidin) és a kvarc, sok biotitpikkely, ezenkívül igen kevés plagioklasz, piroxén, zirkon és hematit-kristály látható benne. A piroxének főleg hipersztén egyénekből állanak és ezek alkotják a 2-9-nél nehezebb frakció túlnyomó részét. Ezek az ásványok a hipersztén és a hiuszkovit kivételével mind előfordulnak a rhiolitban. A hipersztén eredetét a közelben levő piroxénandezitekben kereshetjük, míg a muszkovit a vizek vagy a szél szárnyán már messzebbről kerülhetett oda. Feltűnő a finom homokban az üveg teljes hiánya, holott a rhiolitok és tufáik főleg üvegből állanak. A mikroszkópos kép és az elemzés adatai alapján tehát a rhiolitban a mállás tekintetéből élesen meg kell különböztetnünk az üveg-alapanyagot és a kivált kristályegyéneket. Az üveges alapanyag könnyen mállik, ennek a mállása szolgáltatja a nyirok sajátságait megszabó anyagot, míg a kristályok sokkal lassabban mállanak és a talajnak vázrészeit adják. A nyirok kialakulása az üveg elmállásával be is fejeződik. A rhiolitokban levő kivált kristályegyének csak nagyon lassan járulnak hozzá a nyirok képződéséhez. A mállás kémizmusát pedig úgy foghatjuk fel, mint az üveg oldását olyan vízben, melyben nagyobb mennyiségben nincsenek humuszos anyagok. Az oldatból a lúgos vizek kimossák a kovasavat, továbbá a magnézium, a kalcium és a nátrium oxidjait, az alumínium és a vas hidroxidjai ellenben kicsapódnak és adsorpció útján erősen megkötik a káliumoxidot, melyet a csapadékvizek azután nem tudnak kilúgozni. Az eredmény egy nagyon hidratizált, főleg az alumínium és a vas hidroxidjaiból álló anyag, mely mint bázist, főképen káliumoxidot tartalmaz. Glinka Konstantin, neves oroszországi talajkutató, egyetemi tanár 1910 évben meghívásomra két hónapot Bikszád-fürdőn töltött. Fürdőkúrája közben a bikszádi talajviszonyokat tette tanulmány tárgyává, s kutatási eredményeiről a helyszínen társaságomban végzett kőzet- és talajgyüjtéseit feldolgozva, a Földtani Közlönynek 1911. évfolyamában ,,Mállási termények és talajok Bikszád környékén" címmel egy rövidebb közleményben az elemzésekkel együtt közre is bocsátotta. A kalauzolásommal bejárt területen az uralkodó talajtakaró andezit mállási terményként jelentkező nyiroktalaj volt. Bár a talajszelvény ott úgy alakult ki, hogy a termőtalaj-takaró az erősen nedves éghajlatnak megfelelően podzol talaj volt, melynek alsó szintjében