Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára

399 hőmérő-felállításra vonatkozó, tehát homogén adatokkal dolgozzam,

9 amiért a különböző forrásokból származó adatok gyakran nem eredeti alakjukban, hanem átszámítva szerepelnek. b) Vízhőmérséklet. A Duna vizének hőmérsékletére vonatkozó adatok egyrésze Greguss Gyulától való, aki az 1865/66. évekről 17 hónapos összefüggő sorozatot közölt [19], [19/a], Adatai annál értékesebbek, mert abban az időben igen kevés helyen végeztek rendszeres vízhőfok-méréseket. További becses adatokat találtam a székesfővárosi vízműveknél, ahol Wein János igazgató 1873-ban indította meg ebben az irányban az észleléseket. A havi középértékek egy része a székesfővárosi végleges vízmű létesítésével kapcsolatban megjelent szakértői véleményekben volt közölve (az 1874/75. 1887 és 1897/98 évek adatai), míg 1898 áprilisától 1910 augusztusáig a székesfőváros vízvezetéki igazgatóságának havi jelentésében láttak az adatok napvilágot. Ekkor a kolerajárvány miatt eltiltották a vízvezetéki kutak hőmérőzését, amivel együtt a dunavíz hőmérsékletének mérése is abbamaradt. 1912-től ismét vannak — kézirati — feljegyzések, egészen napjainkig. Mióta azonban az adatok nyomtatásban való közlése megszűnt, a mérések rendszeres ellenőrzése is elmaradt, ami különösen a világháború alatti és az azt követő évek feljegyzéseiben mutatkozik. 1927-től az adatok megbízhatóak. A vízművek igazgatóságánál 1902-ig visszamenően fellelhető eredeti kézirati anyag szigorú átrostálása után az 1902—10. illetőleg az 1928—33 évek adataiból megállapíthattam a dunavíz ötnapos középhőmérsékletének menetét

1

0 (13 éves sorozat), valamint a régebbi irodalmi adatokat is segítségül véve a havi közepeknek menetét, összesen 23 év észleléseit használva fel az utóbbira. Rendkívül hálára kötelez a vízművek igazgatóságával és különösen Molnár Aladár főtanácsos úrral szemben ezeknek az ismeretlen és igen becses adatoknak rendelkezésemre bocsátása, mert régebbi közlésekben csak sokkal rövidebb sorozatok szerepelnek, pentád-értékekről pedig egyáltalában nincsen szó. Van még egy, a magyar Dunára vonatkozó 10 éves mérési sorozat, melyet Forster nyomán [18] Bogdánfy is idéz. Ugyanis 1876-ban a cs. és kir. hadügyminisztérium katonai-egészségügyi célzattal a monarchia számos helyén elrendelte a folyóvizek hőfokának mérését, így Péterváradnál a Dunán is. A mérőeszköz ecsetes hőmérő volt, ezért az eredmények kevésbbé megbízhatóak. Például 1882 január-, illetőleg februárjában a havi közepet —0-9 C°, illetőleg —1-5 C°-nak jegyezték fel. Itt olyan nyilvánvaló hibákról van szó, amelyek miatt ezeket az adatokat egyáltalában nem használtam fel. c) Jégjárási adatok. Rendszeres jégjárási adataink a XIX. század elejétől vannak. Nagynevű vízimérnökünk, Vásárhelyi Pál az 1818—1835. évekre vonatkozóan közli a Duna beállásának időadatait [39]. Az 1847—65 közti évekről igen részletes adatok találhatók a bécsi császári tudományos akadémia matematikatermészettudományi osztályának jelentéseiben. Az 1830. évi bécsi, 1838-i budapesti és 1845. évi prágai árvízkatasztrófák után <

J Ezirányban nagy segítségemre voltak dr. Réthly Antal egyetemi m. tanár, intézeti aligazgató úr és dr. Bacsó Nándor tanár úr ; értékes támogatásukért e helyen is köszönetet mondok. 1

0 Az ötnapos közepeket — tárgyamnak megfelelően — csak az október 28—április 1. közötti téli időszakra számítottam ki.