Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - III. Kenessey Béla: Az Alföld vízgazdálkodása

324 (1934-es) száraz tavasz, ami káros volta mellett talán azzal a haszonnal jár, hogy nálunk az öntözések ügyének fellendítésére vezet. A gazdának tehát az öntözési idő megválasztása tekintetében óriási fontos szerep jut, aminek, ha megfelelni képtelen, a balsiker, vagy legalábbis a teljes siker hiánya nem maradhat el. Van az öntözésnél még egy nagyfontosságú szempont. A talajt olyan mélységig kell megfelelő vízmennyiséggel ellátni, ameddig a gyökerek lehatolnak. Ebben persze segítségére lehet a gazdának az alulról, kapillárisán felemelkedő víz is. Jól végzett öntözésnél a gyökérrégióban az öntözéssel adott és a nehézségi erő hatása alatt lefelétartó víz által kapillárosan megtöltött rétegnek össze kell érnie a kapillárisán felemelkedett vízzel, vagyis a kettő között nem szabad ki nem elégítő nedvességű rétegnek maradnia. Röviden foglalkoznom kell most már az Alföldön számbavehető fontosabb öntözési módokkal is. Ami mindenek előtt a réteket és a legelőket illeti, Alföldünkön csekély kivétellel csakis az árasztás és a permetezés kerülhet szóba. Árasztóöntözésnél a már mondottak szerint igen nagy súllyal esik latba a kellő lecsapolás kérdése. Éppen ennek elhanyagolása okozta nálunk azt a sajnálatos dolgot, hogy gazdáink az ilyen öntözéseket igen sok esetben abbahagyták, mert rétjeik elsavanyodtak. Természetesen szerep jutott ebben az abbahagyásban a kellő trágyázás teljes elmulasztásának, vagy csekély fokának is. A permetező öntözés ma még meglehetős drága ugyan, de ha a gyárak olyan berendezéseket szállítanak, amiknél a motor, szívóvezeték, szivattyú, nyomóvezeték és a vízszóró berendezés egymáshoz illők és a percenként adagolható mesterséges csapadék költségét az 50 fillér alá is le lehet nyomni. Az összeillő alkatrészszállítást gyáraink többé-kevésbbé követték ugyan, mert hiszen első volt az üzlet, de már azzal nem törődtek, hogy az idő egységében ellocsolt csapadék megfelel-e a talaj víznyelő képességének. Ezt a követelményt valószínűen nem is ismerték. Pedig a permetező öntözés valamennyi rendszer közt a legtökéletesebb, mert vele a víz pontosan, anélkül adagolható, hogy csurgalék keletkeznék, tehát a gépierő feleslegesen ne pazarlódjék, a munka ne legyen drágább az éppen szükségesnél. Egytől mindenkit óvni kell ! Nem szabad az alkatrészeket a Teleki-téren vagy ócskavasasnál beszerezni, amint az egy esetben tudtommal meg is történt. A gazda takarékoskodni akart és végeredményben az üzemköltségeket emelte fel rettenetes mértékben, üzeme kibírhatatlanul drága lett. Az árasztó és permetező öntözés szántóknál is alkalmazható, sőt az utóbbi különlegesen a szántókra való. Vannak egyéb módok is. így sorbavezett terményeknél és kerti veteményeknél a barázdás, valamint az úgynevezett bolgár-rendszer. Lápok öntözésénél elsősorban az alulról való áztatásnak, vagyis az altalaj kellő megemelésének van helye. Hír szerint így akarják megoldani az Ecsedi-láp öntözésének kérdését is, amennyiben a láp közelében, a Szamosban, Rápolt felett egy szivattyútelepet terveztek, amivel kiemelt vizet egy körülbelül 4 km hosszú csatornán át vezetik a láp közel eső csatornájába s onnét osztják szét a többiekbe. Az öntöző-vizet szállító csatorna megépítését minden esetre követni fogja a láp megfelelő helyein