Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - I. Dr. Cholnoky Jenő: A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel

Ili így tehát a Pó síkságát a Gangesével össze lehet hasonlítani, de teljes képtelenség ezt a mi Alföldünkkel megtenni ! A spanyolországi és itáliai öntözéseknek Alföldünkre való alkalmazása más okból is teljesen abszurdum. Spanyolországban az öntözött kertekben háromszor, négyszer, sőt néha ötször takarítják be a termést, persze egyszer gabona, egyszer hüvelyes, egyszer zöldség, esetleg rizs stb. terem egymás után, mert hiszen ezeknek a spanyol oázisoknak évi középhőmérséklete sokkal magasabb, mint a magyarországi állomásoké. Példáid : Évi jaiiuáriusi júliusi köz éphőmérs é к 1 e t Budapest 9-6° —2-3° 20-9° Murcia 17-0° 9-3° 26-1° Milano 12-8° 0-5° 24.70 Lehetetlenség tehát a mi Alföldünkön még csak megközelítőleg is annyit produkálni, mint ezeken az áldott területeken ! Itáliában és Spanyolországban tehát érdemes terraszos kerteket készíteni még meredek hegyoldalakon is, de különösen érdemes öntözőműveket létesíteni, mert hiszen legalább is háromszor annyit tudunk akkor rajtuk termeszteni. És ha Murcia vagy Napoli vidékén nem öntözzük a földeket, akkor, tekintve a sivatagos nyári szárazságokat, nem terem rajtuk semmi! A mi Alfödünkön öntözés nélkül is lehet termelni. Ritkaság az, hogy nagyon rossz termés legyen. Ha az öntözőműveket berendeznénk, többet termelhetnénk az bizonyos és mindig jó termésünk volna, de ez, mondjuk a termésátlagot csak 20—30%-kal tudná emelni, tehát átlagban annyit termelnénk, mint amennyit Spanyolországban egyetlen betakarítással haza hordanak. Csakhogy ezt Spanyolországban legalább háromszor ismétlik meg, tehát azt mondhatjuk, hogy néhány évi termés kifizeti az egész berendezés óriási költségeit. De nálunk \ A kamatjai sem térülnének meg ! Ennek a gazdasági kérdésnek részletesebb megbeszélése nem az én feladatom, csak kötelességem volt rámutatni erre a kirívó ellentétre. Szándékom az volt, hogy a világ minden részéből vett ismeretekből és tapasztalatokból leszűrjem azt a kérlelhetetlen igazságot, hogy középszakasz-jellegű folyókból nem lehet öntöző-csatornákat kiágaztatni. Elképzelhetne valaki duzzasztóműveket a Tiszán, de akkor bontsuk le az árvízgátakat s adjuk át megint az Alföldet annak az ősállapotnak, amilyenben volt Széchenyi István és Vásárhelyi Pál föllépte előtt. Mert hiszen duzzasztó gát a Tiszán idevezetne bennünket !