Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - II. Lászlóffy Woldemár: A Magyarduna vízjárása

A MAGYAR DUNA VÍZJÁRÁSA.

1 Dr. Aujeszky László közreműködésével, írta : LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR,' Bevezetés. A magyar Dunaszakasz vízjárásának jellemző sajátságait és a vízlefolyás mikéntjében előállott változásokat kutatva, mindenekelőtt a Duna egész vízgyűjtőjének és folyásának rövid vízrajzi leírását kell előrebocsátanunk. Nemcsak azért, mert egy-egy olyan hatalmas vízrendszer, mint a Dunáé is, hatalmas földrajzi és gazdasági egységet alkot, hanem legfőképen azért, mert hidrológiai szempontból nem lehet valamely vízfolyás kisebb szakaszáról hű képet kapni, ha azt a nagy, élő szervezetéből kiszakítva, mintegy torzóként vizsgáljuk. És ebből a szempontból nemcsak a tárgyalandó folyószakasz fölötti vízgyűjtő vízviszonyai érdemelnek figyelmet, hanem bizonyos mértékben az alatta lévő mederszakasz is, mely messzemenő kihatással lehet a lefolyási viszonyokra. I. A DUNAMEDENCE VÍZRAJZI LEÍRÁSA. A folyók vízviszonyait a földtani és éghajlati körülmények szabják meg. Előbbiek közé a felszín alaki- és anyagi felépítése tartozik (domborzat- és kőzettani összetétel), utóbbira a csapadék- és hőmérséklet járása a leginkább jellemző. 1. Domborzat. A Dunamedence domborzatát, melytől az esésviszonyok függenek, az 1. ábra mutatja. A folyam az 1000 m-t alig meghaladó magasságú Feketeerdőben ered. Balparti vízválasztója a Jura-hegység gerincén haladva, egész a Lajos-csatornáig — ahol mindössze 425 m magasságban van —fokozatosan esik. Innen ismét magasabb hegységek következnek, de az 1051 m-ig emelkedő Fichtel-Gebirge-től eltekintve, az 1000 m feletti magasság a Cseh-erdőig nincs képviselve. Ott 1452 m-es a vízválasztó legmagasabb pontja. A Cseh-morva hegylánc ismét 1000 m alá száll és még a sziléziai Altvater sem éri el az 1500 m-t (1490). A Kárpátok lánca : Nyugati Beszkidek, a Magas Tátra és Erdős Kárpátok, Keleti Beszkidek és Mármarosi havasok alkotják a vízválasztó élesen szembeszökő további vonalát. A gerinc ott— rövidebb szakaszoktól, különösen az Erdős Kárpátok alacsonyabb vonalától eltekintve — megközelíti a 2000 m-t, a 2663 m-es Ferenc József-csúcs a Tátrában pedig már az örök hó határán jár. A Tisza forrásvidéke körül a vízválasztó elhagyja a Kárpátok 1 Az Állandó Dunai Vízügyi Műszaki Bizottság (Comission Technique Permanente du Regime des Eaux du Danube = CRED) részére készült jelentés. A Duna vízjárásában neta-