Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - I. Dr. Cholnoky Jenő: A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel

23 kell levezetni. Az egész terület, amit ez az öntözés feltüntet, csak 176 km

2. (Budapest közigazgatási területe 194 km

2.) Ugyanilyenek vannak Valencia és Granada mellett és még néhány helyen, de mind kicsiny oázisok, össze sem lehet hasonlítani őket a hazai alföldi viszonyokkal. Az ilyen öntözött területeket Spanyolországban „vega" néven nevezik, máshelyen meg, ahol különösen emelni kell a vizet, hogy megöntözhessük vele a földet, „huerta" (latin hortus) a nevük. Az afrikai oázisok öntözésének másolatai ezek, hiszen a mórok vezették be ezt a tudományt a Pireneusi-félszigetre. 12. ábra. Murcia környékének öntöző- és lecsapoló-csatornái. Mérték : 1 : 166,000, vagyis körülbelül 6 mm jelent egy kilométert. (Brunhes : L'irrigation.) Teljesen jogtalan az összehasonlítás a mi Alföldünk és a Pó síksága közt is. A Pó síkságának legnagyobb része az a lankás lejtő, amely az Alpokból származó morénák és törmelékkúpok anyagából épült föl s emiatt folyik a Pó a síkság déli szélén. Csak ahol az Apennino-hegységből lejövő folyók is elég hordalékot raktak le a síkság szélére, ott szorítják el a folyót a hegy lábától s a Pó a síkság közepére kerül. Az Alpok lábától leinduló törmeléklejtő jogosan összehasonlítható a Ganges síkságának lejtőségével. Ott a Himalájából, itt az Alpokból származik a törmelék. Ezért itt is, mint a Ganges síkságán, három csoportba foglalhatjuk a folyókat : 1. Középszakasz-jellegűek, tehát kanyarognak ; 2. alsószakasz-jellegűek, tehát zátonyosak ; 3. túlzottan alsószakasz-jellegűek, tehát elfajultak (1. 7. ábrát). Az utóbbiaknak híres példája a Tagliamento. Ez, amint kilép az Alpokból, bámulatosan elvadul, száz és száz ágra bomlik, így tesz meg az Alföldön mintegy 55 km útat s csak akkor marad ki belőle a törmelék. Rivignano alatt veszti el ezt a vadult jellegét, egyszerre szép, egységes mederben kanyarog, így éri el a tengert s csak közvetlenül torkolata előtt lesz megint alsószakasz-jellegű s kis deltáján szétágazik. A 46° szélesség táján fattyúág szakad ki belőle, a Taglio s ez külön torkol a tengerbe. Valamivel kisebb, de szintén nagyon elfajult darabja van a Piave-folyónak,