Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

250 kívül külön díjazást kapnak, mert különleges képességekkel kell rendelkezniük. A nem megfelelő tisztviselők bármikor másokkal cserélhetők ki. Kiemelendő, hogy a hivatal állandó személyzete — az igazgatót és a központi igazgatást kivéve — anyagilag is érdekelve van az üzemi eredményekben, ami után bizonyos jutalékot élveznek. Különös gondot fordítanak arra, hogy magában a személyzetben mind a kezdeményezés, mind az üzemi teljesítmények fokozása iránti szellem kifejlődjék. Az O. N. N. bevételei részben rendesek, részben rendkívüliek. A rendes bevételek közé tartoznak főként : az állam évi segélye, adományok, az üzemek kezeléséből folyó jövedelmek, a törvényszabta járulékok, kamatjövedelmek stb. ; rendkívüli jövedelmek az alkalmi segélyek. Hasonlóképen rendesek és rendkívüliek a kiadások is. Ilyenek a törvény szerinti kiadások, a személyzet illetményei, épületek fenntartása, az üzemek kiadásai stb. Az évi költségvetést az igazgató állítja össze, fölötte a tanács határoz és a közmunkaminiszter hagyja azt jóvá. A kiadások az O. N. N. igazgatója engedélyével történnek. Igen fontos, hogy az árlejtést az igazgató nem köteles kiírni és pedig egyrészt az ezekkel járó időveszteség miatt, másrészt pedig ama elv folytán, hogy a legolcsóbb munka ritkán jó. Amint látható, az O. N. N. szervezete — bizonyos pénzügyi rendelkezések fönntartásával — teljesen hasonló a részvénytársasági szervezethez. A tanácsnak egyes korlátozásokat kivéve, melyeket részvénytársulat esetén a részvényesek közgyűlése gyakorol, — teljhatalma van. Mivel azonban az 0. N. N. csak olyan anyagokat és gépi berendezéseket, továbbá olyan javakat és jövedelmeket kezel, melyek az állam tulajdonái, avagy attól származnak, voltaképen az állam az egyedüli részvényes. Innen származnak a közmunkaminiszter fenntartott jogai, melyek bizonyos mértékben hasonlóak a részvénytársasági közgyűlés jogaihoz, mint például a tisztviselők kinevezése, a költségvetésnek és kölcsönök fölvételének jóváhagyása, a tartalékalap mikénti elhelyezése, az utóbbi terhére történő előlegezések, valamint a számadások jóváhagyása. Az O. N. N.-t működése kezdetén az állam segéllyel támogatta, mely összeg az állami költségvetésben szerepelt. Később erre már szükség nem volt, mert a bevételek a kiadásokat annyira túlhaladták, hogy még előre nem látható kiadásokra tartalékalap is volt létesíthető. Megjegyzendő még, hogy egy költségvetés nem adván az üzletmenetről kellő fölvilágosítást, az 0. N. N. erről rendes kereskedelmi mérleget is készít, habár erre különben kötelezve nincs. Az O. N. N. az üzleti nyereségeket részben rendkívüli törlesztésekre használja föl, részben tartalékolja, részben pedig a víziutak felszerelését javítja és fejleszti. Voltaképen az utóbbi cél volt az 0. N. N. megalakításának egyik fő indítóoka, mert ilvmódon a víziutak szerezte jövedelem beruházásokra fordítható. Két évtizedes működés után megállapítható, hogy az 0. N. N. — bár sok támadás éri — bevált és rendkívüli szolgálatot tett. Lássuk már most az eredményeket, elsősorban is az 0. N. N. szerepét a hajózó felszerelés javítása és fejlesztése tekintetében. Mindenekelőtt megemlíthető, hogy az 0. N. N. a háború alatt szükségből mintegy 150 uszályt kezelt cca 90,000 tonna tartalommal, azonban a hajózási üzem