Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

251 nem lévén hivatása, a háború után a hajóparkját kezelés végett hajóstársaságnak adta bérbe. Fontosabb ténykedése volt ennél, hogy 1916-ban egyrészt a háborúban megsérült uszályok javítására, másrészt a hadirokkantak tulajdonát képező teljesen tönkrement uszályok pótlására kölcsönöket folyósított. További működése során 612 darab vasuszályt építtetett, melyeknek alakja eltért a vontatásra hátrányos téglányalakú uszályoktól. Most már, minthogy az új típusú uszályokhoz kisebb vonóerő volt szükséges, adott azok részére vontatási kedvezményt. Az új uszályokat magánosoknak adta el, kik az összeg felét kötelesek voltak az átvételnél lefizetni, míg a második részletet törlesztették. A hadikárokat mint fizetéseket számították be. Természetesen, elsősorban a hadirokkant hajósok igényeit elégítették ki. Nagy szerepet játszott az O. N. N. a rajnai francia flotta megteremtésében is, mikoris átvette és üzembe helyezte az elkobzott és a németek által kiszolgáltatott hajóparkot. Közreműködött végül a „Compagnie Générale pour la Navigation du Rhin" és a „Société de Navigation du Danube" létesítésénél. Mind az előbb, mind az utóbb említett hajóstársulat igazgatásában résztvesz azzal, hogy az igazgatótanácsba képviselőt küld. Második igen fontos szerepe volt a vontatási szolgálat fejlesztése. A háború alatt nagyobb számú vontatógőzös volt a kezelésében, de azokat is, mint az uszályokat, a háború után bérbe adta, illetőleg eladta. Ami a csatornák mentén történő gépi vontatást illeti, különösen a villamos erővel történő vontatásra teszi a fősúlyt és ebbeli közreműködésének eredménye az volt, hogy 1926-ig 454 km-en rendeztek be villamos vontatást. Az 0. N. N. harmadik nagy érdeme a rakodóberendezések létesítése. A háború előtt a francia belhajózás, leszámítva egyes nagyobb vállalatok kikötőit, igen kevés jól felszerelt kikötővel rendelkezett. A háború után tehát először is a szükségletnek megfelelőleg elosztotta az elkobzott és a németektől kiszolgáltatott gépi berendezéseket, azután pedig gondoskodott a víziutaknak a vasutakkal való összekapcsolásáról és a kikötőkben hangárok és raktárak építéséről. 1926-ban az O. N. N. kezelésében volt 479 legkülönbözőbb típusú daru, valamint 3 vasúttal összekapcsolt kikötő és pedig mind a három Párizs közelében. Ezek a bonneuili, a conflansi és a gennevilliersi kikötők. Ezenfelül megemlíthető, hogy több hajó javítótelepet és dokkot tart kezelésben. Az említetteken kívül más téren is működik. így például egységesítette a szállítási szerződéseket, ami elsősorban a független hajósok érdekét szolgálta, kik analfabéta voltuk folytán ki voltak szolgáltatva a szállítmányozó társaságoknak. Közreműködött a vasutak és víziutak forgalmának összekapcsolásánál. Ennél mindig az általános nagy érdekeket tartja szem előtt, tudniillik, hogy a két közlekedési eszköz minél jobban együttműködjék, mert hiszen az együttműködés fokozza a szállításokat, amiből mindkettőre csak új haszon háramlik. Állandóan tanulmányozza a folyami hitel kérdését. Megemlíthető, hogy 1917. évi július 5-i törvény a hajók javítását és azoknak újakkal való esetleges pótlását elősegítendő, megengedi a hajókra való jelzálogolást. Sokszor azonban a kishajó-