Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

229 II. a hálózaton kívül eredő forgalom : c) érkezett áruk d) átmenő áruk 54,474,471 tkm 24,551,029 „ Összesen 205,243,067 tkm. Amint a forgalmi adatokból látható, Dél-Franciaország víziúthálózata a legkevésbbé látogatott hálózatok egyike, mert, bár ez a hálózat a leghosszabb, az összforgalomban csak 2-82%-kal vesz részt. A délfranciaországi víziutak történetére vonatkozólag megemlítjük, hogy a Midi-csatornát Colbert engedélyezte 1662-ben és Riquet építette. Építése idején a csatorna csodálatot keltett és a vasutak elterjedése előtt rendkívül nagy szolgálatokat is tett. A csatorna táplálása kiválóan sikerült és a csatorna hidjai most is mintaképül szolgálhatnak. Mint a táblázatból látható, lényegesebb forgalom csak a Garonne legalsó szakaszán és a Rhône-nak Lyon és a tenger közötti szakaszán van, dacára annak, hogy az említett víziúthálózat jelentékeny városokat köt össze : Bordeaux-t, Toulouse-t, Sète-et, Marseille-t és Lyon-t. A forgalom pangásának több oka van. Elsősorban is a víziutaknak méretei nem lévén egyformák, átrakás nélküli folytonos szállítások nem lehetségesek, másrészt a hálózat leghosszabb vonalai : a Midicsatorna és a Garonne-oldalcsatorna mezőgazdasági vidékeken halad keresztül, amely nagyon kevés árut ad a víziútnak, végül a partok mellett ipartelepek alig vannak. Mindezeknek a körülményeknek folytán az áruszállítások általában csökkenő tendenciát mutatnak, bár egyes szakaszokon a forgalom az 1921. év óta erősen növekedett. Ilyenek a Garonne-nak Roquefort-tól Toulouse-ig, de különösen Castets-től Bec-d'Ambès-ig terjedő szakasza és a Rhône—

Sète-csatorna. A szállított áruk között az első helyet foglalja el az építőanyagok forgalma, azokat főleg a Garonne-nak castets—

bec-d'ambès-i és roquefort—toulouse-i szakaszán, a Rhőne-on Lyon és a tenger közt, valamint az Alsó Adour-on rakják be. Az első víziúton az építőanyagok forgalma 688,261 t, melyből 668,195 t megy Bordeaux-ba. A második víziúton a forgalom 195,578 t, mely teljes egészében Toulouse felé irányul és végül a harmadikon az építőanyagok forgalma tengeri irányzattal 82,411 t. A szállított áruk között másodsorban szerepelnek a mezőgazdasági termékek, ezek között főleg a bor, ami eléggé bizonytalan és amellett évadszerű fuvarokat ad. A mezőgazdasági termékek az Adour kivételével leginkább ugyancsak az előbb említett víziutakat keresik föl. Ezeken kívül még a Midi-csatorna mutat föl a mezőgazdasági termékekben 118,832 t forgalmat, ami egyúttal összforgalmának a felét teszi ki. Végül a különböző iparcikkek szállítását kell megemlíteni, melyekben a forgalom a Rhône Lyon és tenger közti szakaszán 342,395 t. A délfranciaországi víziutaknak, bár forgalmukból nem lehetne erre következtetni, mégis néhány igen élénk forgalmú és jelentős kikötőjük van. A legfontosabb folyami kikötő kétségtelenül Lyon, melynek forgalma 1930-ban 1,099,648 tonna volt és ezzel Franciaországnak a forgalom nagyságára nézve a kilencedik kikötője. Lyon forgalmának emeléséhez nagyban hozzájárult a Rhône partján az utóbbi években létesített, teljesen modern Rambaud kikötő. Lyon forgalma főleg érkező árukból áll (918,214 t). Rakodó forgalma sokkal jelenték-