Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

230 telenebb (181,434 t), aminek magyarázata, hogy egyrészt a város rendkívüli nagy ipara a tömegárukat jobbára földolgozza, másrészt pedig Marseille felől a Rhônefolyó rossz hajózhatósága miatt a víziszállításokat nem használhatja ki. Második igen fontos kikötő Bordeaux 1,015,109 tonna belvízi forgalommal. Élénk a forgalma még a Rhône mentén Saint-Louis-nak is (518,371 tonna). Ezenkívül megemlíthetők még azok a városok, melyeknek forgalma a 100,000 t-át meghaladja, mint : Toulouse, Sète, Arles és Beaucaire. A déli víziúthálózat műszaki viszonyaira röviden csak az jegyezhető meg, miszerint ezek nem olyanok, hogy a víziszállítások föllendülését elősegíthetnék. Ellenben, mint műszaki érdekességet, ki kell itt emelnünk a Bouc—Marseille csatornát, mely Boucnál indul ki a Rhóneból kiágazó Arles—Bouc-csatornából, keresztül megy a Caronte- és Berre-tavakon, majd egy impozáns csatorna-alagúton, a Rove-alagúton (4. és 5. kép) halad át és alsó szakasza voltakép töltéssel védett tengeri út. A csatorna szélessége 25 m, mélysége kezdetben 2-50 m, később.— a Berre-tó és Marseille közötti szakaszon — 3-00 m, ahol tengeri uszályok is közlekedhetnek. Maga az alagút 7266 m hosszú, 27-90 m széles, 11-40 m szabad magassággal. Az alagút építésének célja volt, hogy Marseille kikötője a Berre-tóban fejlődhessék tovább, amelynek mentén ipartelepek létesítésére úgyszólván határtalan lehetőség van. Távolabbi célja volt azonban az építkezésnek az is, hogy a Strasbourg —-lyon—marseillei víziút létesítéséhez az első lökést megadja, amely, tekintve a Rhône-kérdésnek állandó napirenden való tartását, valószínűleg nem fog sokáig késni. Végül meg kell emlékeznünk arról, hogy az 1932. év folyamán tartott „Congrès du Canal des Deux Mers"-en tárgyalták a bordeaux—

sètei tengeri csatorna kérdését. Cél, hogy Gibraltár megkerülésével Franciaországon keresztül, körülbelül a Canal du Midi és a Garonne nyomán tengeri csatornát építsenek. Az óriási költségszükséglet miatt a kérdéssel komolyabban a kormány nem foglalkozik. h) Nyugat-Franciaország víziútjai. Az 1188 km hosszúságú nyugatfranciaországi víziúthálózat egyes részeit a jellemző adatokkal együtt a XV. kimutatás tünteti föl. A kimutatás kiegészítéséül közöljük még a berakott, vagyis a vonalon eredő áruk forgalmának (belforgalom és expedíciók) tonnasúlyát a 10 árucsoport szerint : 1. Ásványi tüzelőanyagok 159,165 tonna 2. Építőanyagok 581,519 ,, 3. Műtrágya 61,645 ,, 4. Bányafa, épületfa, tűzifa 41,602 ,, 5. Fémipari termékek és gépek 18,920 ,, 6. Fémipari nyersanyagok 24,685 ,, 7. Ipari termékek 9,523 „ 8. Mezőgazdasági termékek 45,015 ,, 9. Hidrokarburátok 1,926 „ 10. Egyebek és tutajozott fa 38,090 „ Összesen 982,099 tonna,