Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

221 Eredményül azt kapjuk, hogy a Marne—Rajna-csatornán Vitry-le-François és Dombasle között az építőanyagok forgalma 1,610,376 t, melyből 1.116,846 t irányul kelet felé, ami a dombasle—rajnai szakaszon 480,768 t-ra csökkenik, viszont az ellenkező irányban is megy és pedig az előbbin 493,530 t, amely a Marne oldalcsatornán 512,322 t-ra fokozódik és 780,465 t-ra az újabb berakodások folytán a Marne-on. Ebből látható, hogy az építőanyagok forgalma az egész transzverzális vonalon egyformán jelentékeny és utóbbi ezek elosztójaként szerepel. A fővonalból kiágazó Est-csatorna északi ágán, valamint a Marne—Saoneés az Aisne—Marne-csatornán az építőanyagok forgalma mindkét irányban egyforma. Az Est-csatorna déli ágára már jelentéktelen mennyiség megy, viszont a Sarre-csatornán az északi irányú forgalom jelentékeny (369,182 t). Az elmondottakból látjuk, hogy a forgalom irányzata már igen bonyolult. Kelet-nyugati és észak-déli, jövő-menő irányzatok vannak, amiknek a teljes megértéséhez az építőanyagok gyűjtőfogalmát kellene részletezni és ehhezképest a statisztikát megadni. Ezt azonban a statisztikában már nem találjuk meg. Ami most már a másik fontos árucikket : a szenet illeti, annak szállítási iránya is igen sokféle. Szerepel az angol, francia, belga és német szén Párizs, Janville, az Est- és Sarre-csatorna, valamint Strasbourg irányából. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a Sarre-on a szén forgalma déli irányzattal 768,699 t, az Est-csatorna északi ágán 439,802 t és nancy-i irányzattal a Marne oldalcsatornán 370,372 t; a Marne—Rajna-csatornán Strasbourg felől, nyugati irányzattal 861,872 t, amiből a Marne—Saone-csatorna csak 135,866 t Lyon felé irányuló fuvarokat, az Estcsatorna pedig 211,101 t forgalmat kap. A szenek tehát főleg Nancy felé irányulnak. Tekintettel az építőanyagoknak a hálózat egész hosszán való jelentőségére, valamint arra, hogy a második fontos szállítási cikk : a szén Nancy felé irányul, ennek a vidékén úgy erős berakodási, valamint kirakodási forgalommal kell, hogy jelentékeny kikötők legyenek. Ezeket a kikötőket meg is találjuk Nancy ipari vidékén. A 200,000 t-n felüli forgalommal biró kikötők a következők : Dombasle 858,617 t Varengéville 396,194 ,, Reims 353,376 ,, Nancy 331,876 „ Neuves-Maisons 331,394 ,, Aingeray 265,690 t Sarralbe 263,282 „ Saint-Phlin 257,682 „ Novéant 228,023 „ Nancy vidékén a kikötők egymás mellett fekszenek és úgyszólván 80 km hosszúságban terülnek el. Az egyik csoport Laneuville és Einville között fekszik, mely a sóbányákat szolgálja ki, a másik pedig a Laneuville—Tóul közti csoport, mely a vasipar és Nancy forgalmát bonyolítja le. A kikötő csoport forgalma együttesen túlhaladja a 3 millió t-t. A kikötők többnyire a viziút lényegtelen kiszélesítésével csak csatornamenti rakodóhelyek. Ez a csatornaszakasz annak iskolapéldája, hogy mire vezet a takarékosság. Csatornabővítésre az ipartelepek közelsége miatt gondolni sem lehet és így a rakodás alatt álló uszályok a jövő-menőket útjukban állandóan gátolják. Meg kell említeni, hogy a szóbanforgó hálózat 1932-ben bővült, amennyiben a Moselle-nek Metz és Thionville közötti szakasza nagyszerűen kiépült. Bár az új