Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
107 a kishajósok helyzete a foganatosított kormányintézkedések folytán, amit bizonyít különben az is, hogy a hajótér kihasználása fokozódott, ami az 1921. évi adatok alapján csak 11% volt. A szállítmányozásra a kishajós sokszor még egy harmadik megoldást is talál, és pedig, biztos jövedelmet akarván elérni, hajóját bérbe adja. b) Hajózási társulatok. A hajósok második kategóriájáról — vagyis a hajózási társulatokról — nincs sok mondanivaló. Ezek hasonlóak a többi államok hajósvállalataihoz. Céljaiknak megfelelő hajóparkkal, uszályokkal, vontató gőzösökkel és motoroshajókkal rendelkeznek. Fölszerelésük természetesen tökéletesebb, mint a kishajósoké. Leghatalmasabb vállalat ezek között a Compagnie Havre—Paris—Lyon— Méditerranée (H. P. L .M.) 501 hajóval, melyek összesen 207,346 tonnatartalmat képviselnek, azután a Compagnie Charbonnière de Manutention et Transports 177 hajóval és 105,634 tonnatartalommal, majd az állami hajópark, legnagyobbrészt az Office National de la Navigation (Országos Hajózási Hivatal) üzemében, 136 hajóval és 110,322 tonna űrtartalommal. Sok társaság van ezeken kívül, melyeknek hajóparkja egyenként 10—80,000 tonnát képvisel. A hajósok e két faja között erős verseny van, ami sok helyen a kishajósokat tönkre tenné, ha a kormány minden esetben, ahol szükségesnek látja, nem kelne a kisemberek védelmére. Ezt a védelmet pedig a kormány részben törvények és rendeletekkel, részben pedig egyik hivatala, az ,,Office National de la Navigation", (Országos Hajózási Hivatal), közreműködésével gyakorolja, melyről a későbbiekben lesz szó. 2. Vízijárművek. A francia vízij ár művekről szólva, elsősorban meg kell azt említeni, hogy milyen típusú hajók közlekednek a franciaországi víziutakon. A leginkább elterjedt típus a csatornákon közlekedő „péniche", vagy amint némely vidéken nevezik, a ,,bélandre". Ezek az 1879. évi törvény által megszabott méretűek és pedig : hosszúságuk 38-5 méter (a kormánylapátot összehajtva tételezve fel), szélességük 5 méter, legnagyobb merülésük 2-20 m, ami 350 tonna hasznos terhelésnek felel meg. Nagyon sok csatorna mélysége azonban a 2-20 m-es mélyjáratot nem engedvén meg, a péniche-ek csak 285 tonna terheléssel járnak, ami a mélyjáratot 1-80 m-re csökkenti. A péniche alakja téglalap, mely a végeken alig letompított. Vízkiszorítási tényezője (coefficient d'affinement) — amit oly módon számíthatunk ki, ha a tényleges vízkiszorítás köbtartalmát (déplacement) a körülírt téglány köbtartalmával osztjuk — közel jár a 0-99-hez. Az alakúk következtében a vontatásnál nagy közegellenállásba ütköznek. A második típusa a vízij ár műveknek a folyami uszály, a ,, chaland", amely inkább a folyókon használatos és ennek megfelelőleg épült is. A ,, chaland" annyiban különbözik a „péniche"-től, hogy a vízkiszorítási tényezője valamivel kedvezőtlenebb : 0-72—0-76, viszont a vontatásnál kisebb közegellenállásba ütközik. Teherbírásuk különböző, mert találunk olyat, amely csak a péniche teherbúásával egyenlő, vagyis 350 tonna, de van olyan is, amely 720 tonna raksúlyú. Fából, vasbetonból és vasból épülnek. Manapság az újakat már lehetőleg vasból készítik.
