Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - XI. Szakirodalom

180 tekből kivehető lévén, a rendelkezésre álló középsebesség és idő közötti összefüggést mutató grafikon segítségével meghatározható az az összes időtartam, mely alatt a kiüregelés létrejöhet és így az összes kiüregelés számítható. így azután egy bizonyos időtartamon belül a feliszapolódás és kiüregelés mértéke rendelkezésünkre áll s így végeredményben megállapíthatjuk, hogy bizonyos szelvényben fenékmélyülést, vagy magasbodást várhatunk-e ? Végül még a hajózás hatását vizsgálja a mederkialakulásra. A hajócsavar fellazítja a fenék iszaprétegét, csökkenti annak kohézióját és így kisebbíti a mélyülés létrejöttéhez szükséges határsebesség nagyságát is. Benedek Pál. Dr. Farkas László : „Gróf Széchenyi István és a Balatoni Gőzhajózás". Veszprém : Veszprémvármegyei Történelmi-, Régészeti- és Néprajzi Társulat, 1933. 57 oldal. A közlekedés javítása, gyorsabbá és könnyebbé tétele mindenkor elsőrendű államérdek. Széchenyi a víziutak megteremtésével is igyekszik ezt szolgálni. Figyelmét nem kerüli el a Balaton elhanyagolt állapota és mihelyt országos nagy munkái megengedik, igyekszik ott is életet teremteni. Balatonfüred az egyedüli hely, amelyet szénsavas fürdőjéért már ezidőben is sokan keresnek fel. A part többi része ősi állapotban van, jórészt nádasok, mocsarak borítják, megközelítésük a rossz utakon csak kocsin lehetséges. A közlekedés jóformán az egész országban a folyamhajózáson kívül, egyedül tengelyen történik. Széchenyi elhatározza, hogy gőzhajójáratot létesít a Balatonon, személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas új hajóval. Hertelendy Károly zalamegyei alispánnal karöltve bizottságot alakít. Külföldi szakértőkkel tanulmányoztatja a Balaton hajózási viszonyait. A Balatonvidék birtokosait körlevélben csatlakozásra szólítja fel, kikötők és hozzájáró utak építésére buzdítja őket. 1846 április 6-án Széchenyi elnöksége alatt, 60,000 frt-nyi részvénytőkével megalakul a „Balatoni Gőzhajózási Társaság". Az ajánlatok alapján a hajótestet az óbudai hajógyárban rendelik msg, míg a gőzgépet a londoni Penn-cégnél. A hajót 300 utas befogadására, illetőleg fél sebességgel 2000 q teher vontatására tervezték. Széchenyi ajánlatára a „Kisfaludy" nevet kapta. Széchenyi, hogy a vállalkozást országszerte ismertesse, megírja a „Balatoni Gőzhajózás"-t, melyben rámutat arra, hogy a hajózással a közlekedési viszonyok javulnak, ez pedig a Balaton-környék felvirágzásának előfeltétele. Ezért a gőzhajózást a környező három vármegye földbirtokosainak kell megteremtenie. Majd felsorolja, hogy a gőzhajózással megindul a szénbányászás, fuvarosok, hajósok jutnak munkához. A közlekedés javulásával új községek alakulnának, a régiek pedig a fürdőélet megteremtésével felvirágoznának. A balatoni gőzhajózás megteremtése után a Balaton—-Duna csatorna megépítését is megjósolja, tudva azt, hogy a víziút mindenben a legolcsóbb a tömegcikkek, úgymint fa, vas, szén, kő és gabona szállítására. Voltak ellenzői is a gőzhajózásnak. így felmerült az a gondolat is, hogy le kellene a Balatont csapolni. Ezt bűnnek, szintjének szabályozását azonban hasznosnak tartja. Mások a hajózástól a híres balatoni fogas kipusztulását féltik. Ezt azonban cáfolja, hiszen külföldön élénk hajózás mellett sem csökkent a tavak halállománya. Hazafias és pénzügyi előnyöket sorakoztat fel a hajózás megteremtése érdekében. A gőzhajózásból származó közvetlen hasznon kívül — írja — főként a partibirtokok telekértékemelkedése az, melynek folytán a befektetési tőke bőven megtérül. Végül rámutat könyvében a tennivalókra. Ilyenek : a Balatonra megfelelő nagyságú 1—-2 uszály beszerzése, továbbá kikötők építése és a szükséges tőke előteremtése, végül célszerű társasági szabályok. Széchenyi a „Balatoni Gőzhajózás" című röpiratával elérte célját. A sajtó is részletesen foglalkozik az eszmével, a közérdeklődés pedig a vállalkozás felé fordul. 1846 júniusban már 77,000 frt volt a jegyzett összeg, azonban sokan a 150 frt-os részvényeknek csak az első, 50 frt-os részletét fizették be. Széchenyi továbbfolytatja a propagandát és a hajózás kérdését személyes ügyének tekinti. A hajó leszállítását is magára vállalja. A hajó szeptemberben készült el és az intézőkörök figyelmességből a vízrebocsájtás napját szeptember 21-ére, Széchenyi születésnapjára tűzték ki. A próbahajózás jó eredménnyel járt. A rendszeres hajójárat azonban csak 1847 májusában indul meg, amikorra Kenese, Alsóőrs, Füred, Szántód, Boglár, Fülöp, Badacsony, Fonyód és Keszthely községek kikötőiket megépí-