Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - VIII. Ihrig Dénes: A karapancsai szivattyútelep biztosítása

156 az 5. utána a gépházban a 6 és így tovább. Az 1 és a 6 sajtolása között eltelt idő 5 nap. Közben az 1 sajtolását háromszor és a 2-ét kétszer szakítottuk meg. Egy-egy csövön keresztül sajtolás megszakítása természetesen csak a sajtolás kezdeti időszakában volt, amíg tudniillik a besajtolt anyag valahol előtört. Amint azonban a munka előrehaladásával az üregek és rések eltömődtek, már nem volt többé szükség megszakításokra, mert egy-egy besajtolási hely elhatárolódott. A rések eltömődését mutatta az is, hogy az első sajtolás alkalmával a szívóaknában mutatkozó bugyborékolások mind gyengébbek és ritkábbak lettek és a végén megszűntek. A cementbesaj tolás időbeni lefolyását mutatja a 4. számú ábra, a kezdő és befejező sajtolás között eltelt idő 24 nap. Megemlíteni kívánom az ellenőrző sajtolásolcat is. A 34., 35. és 43. számú csöveken keresztül végzett besajtolás meggyőzött bennünket a besajtolás üreget kitöltő és tömörítő hatásáról. A 34. és 35. csöveket már csak erős ütésekkel lehetett leverni, anyagot alig vettek be, mert míg a 34. és 35. közötti 1 csövön 22-5 q cement és 1-3 m

3 homok ment be, addig a 34. csak 0-3 és a 35. pedig csak 0-2 m

3 tömör habarcsot vitt be az altalajba és ezt is csak azért, mert az 1 hely kitöltése nem volt teljes. A teljes cementbesaj tolás eredményét a 3. számú ábra tünteti fel. A besajtolt anyagban a cementhomokkeverék nem mindig és mindenütt volt egyforma. Az 1 : 1 keverési arány csak átlagos érték. Minthogy a kiüregelődés mértékére a besajtolt habarcsmennyiség jellemző, bár annak elhelyezkedését nem ismerjük, azért nem a cement, hanem a cement és homok mennyiségéből számított tömör habarcs térfogatát adtam meg. Az ábrázolásban a szokásos párhuzamos körök helyett, melyeknél a besajtolt mennyiség az átmérővel és nem a területtel arányos, inkább a négyzeteket használtam. A besajtolt tömör habarcs térfogatát egyenlő magasságú (0-5 m) hasábok alapterülete tünteti fel. így a felrajzolt négyzetek területei szemléletesen mutatják a besajtolt habarcsmennyiségeket és a rajz léptékben lemért területük számszerűleg is megadja azt félköbméterekben. Ha megnézzük a grafikont, nyilvánvalóan szembetűnik a kiüregelődés nagysága és iránya. A szívóaknát és kinyomócsatornát összekötő vonal mentén volt a legnagyobb mértékű. Míg a 15, 17., 21. és 24. csövön keresztül alig volt valami besajtolható, úgyszintén a 6-on keresztül is csak kevés, addig a 18—26. és 16—25. összekötő vonalakon belül eső gépház alatti terület az összes besajtolt habarcsmennyiségnek 50%-át mutatja. A 3. és 4. számú besajtolások után a gépház falának már a 3. fejezetben említett csurgása és szivárgása teljesen megszűnt és az ezután következő két és fél év alatt,.