Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - I. Dr. Cholnoky Jenő: A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel

A FOLYÓK SZAKASZ-JELLEGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE A SZABÁLYOZÁSSAL ÉS ÖNTÖZÉSSEL. írta : Dr. C'HOLNOKY JENŐ. Hazánkban merült föl — tudtommal — először az a kérdés, hogy miért kanyarog az egyik folyó és miért zátonyos a másik. Már Hunfalvy János foglalkozott ezzel a kérdéssel s a folyómeder kőzet-anyaga és a folyó hordaléka között keresett összefüggést. Lóczy Lajos még szigorúabban fogalmazva vetette föl a kérdést, de felelete nem kielégítő

1. Lóczy feleletét így lehetne röviden összefoglalni: Ahol a folyó a part anyagát könnyebben mozdítja meg, mint saját törmelékét, ott zátonyos, ahol pedig a saját törmelékét mozdítja könnyebben, ott kanyarog. Ez a tétel semmiképen sem illik a Duna Pozsony és Gönyü közt levő szakaszára, mert az Oregduna a Csallóköztől délre zátonyos, a Kisduna meg északra kanyargós. Kanyarog a mosoni Dnna ág is. Pedig mindhárom ág ugyanolyan anyagba vágta be medrét, mindegyiknek ágya tökéletesen egyforma kavicsban van. Nem illik a Duna deltájára sem, mert ott a három ág közül a Kilia zátonyos, elfajult, a másik kettő meg kanyargós. A Szent György-ág ma is kanyarog, a Szulina-ágat szabályozták, de eredetileg szintén kanyargott. Pedig mind a három ág pontosan ugyanabba az anyagba vágta medrét

2. Nem illik a törvény a Rajnára sem. A Rajna Baseltől körülbelül Strassburgig zátonyos volt, azon alul meg Mainzig kanyargott, pedig medrének anyaga végig ugyanaz. A tüneményt egészen másképen kell megfognunk. A folyó medrében mozgó törmelék minősége és mennyisége szerint a folyónak különböző munkát kell a súrlódással szemben kifejteni, hogy a törmeléket vagy hordalékot tovább tudja szállítani. Tapasztalásból tudjuk, hogy kisvízállás idején a folyó nem képes hordalékát tovább mozdítani. Egészen kitisztul a víz, a kavicsszemek mozdulatlanul feküsznek példáid a patak medrében. Áradáskor azonban megnől a folyóvíz munkaképessége, megmozdítja a kavicsot s megindul a hordalék áramlása a mederben. Ha a patak állandóan ugyanazon a szinten maradna, bizony a meder nem igen alakulna át, mert lassanként minden megmozdítható elvonult már s olyan maradéktakaró borítaná be a medret, amit már gyakorlati értelemben véve többé a folyó megmozdítani nem képes. Persze, a víz alatt folyik a mállás, az oldás, a 1 A Lóezy-féle törvény kérdésével behatóan foglalkozott dr. Trenkó György : A folyók elzátonyosodásának és kanyargásának Lóczy-féle törvényei c. értekezésében. Lásd Foldr. Közi. XXXVIII. k. 1910. 389. o. 2 Lásd dr. Gr. Antipa : Das Überschwämimmgsgebiet der Unteren Donau. Bukarest. Anuarul Institutului Geologie al Romaniei. IV. köt. 1910. 2. füzet.