Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - V. Németh Endre: Olasz módszerek a lecsapoló csatornákban levezetendő vízmennyiségekenk a csapadékból való számítására
94 A q és V mennyiségek közötti összefüggést Puppininek olymódon sikerült felállítani, hogy mindkét mennyiséget a nedvesített keresztmetszeti terület függvényében fejezte ki. Vegyük először a V esetét. Ha csak egyetlen csatornáról lenne szó, amelynek esése és keresztmetszete állandó, akkor nyilvánvaló, hogy a vizsgált keresztszelvény felett tározódott V vízmennyiségek és a nedvesített keresztszelvényterület között egyenes arányosság áll fenn. Ez az arányosság jó megközelítéssel fennáll akkor is, ha a csatorna változó szelvényű, vagy csatornarendszerré ágazik szét. Ha még az egyelőre ismeretlen időtartamú, legveszélyesebb eső következtében a vizsgált keresztmetszeten átvezetendő maximális vízmennyiséget Ç-val, a megfelelő nedvesített területet F-fel, az egyidejűleg tározódott vízmennyiséget F m-el jelöljük, akkor az említett arányosságot a y- = t másként V = L V m (3.) egyenlet fejezi ki. Ami a q mennyiséget illeti, azt a Chézy-Eytelwein-képletből R hidraulikus sugár, J vízszinesés és к Strikler-féle érdességi tényező mellett a q = C[SRJ.f = CV rJR ,l'.f = KR ,l'\^J R1 Uf=K\^JR'l>f (4.) egyenlettel fejezhetjük ki. Az f és R mennyiségek között azonban a mederszelvény alakjához igazodó szoros összefüggés van. Ha például a mederszelvény széles, derékszögű négyszög, mikor tehát a hidraulikus sugár a vízmélységgel egyenlőnek vehető, akkor R és f között egyszerű arányosság áll fenn, azaz _R = X 1./(X 1 arányossági tényező). Ha ellenben a csatornát az úgynevezett legkedvezőbb trapézszelvény szerint készítettük, akkor R a keresztmetszeti terület négyzetgyökével arányos, azaz R = \ 2 . /''*. Az említett két szelvényalak közötti átmenetekre vonatkozólag ilyen arányosság teljes szigorúsággal nem állítható fel, de kiegyenlítő számítással mindig találhatunk olyan T számot, hogy R = X . / г legyen. Ezt a (4) egyenletbe téve az összevonások elvégzése után a ? = м/ а (4 összefüggésre jutunk, melyben ц, а а keresztmetszet alakjától függő állandók és a az 1 és 2 közötti számot jelent. Puppini az a = 3/ 2 és a = 3/ 2értékeket vezette be és az ilymódon kapott eredményeket igen egyszerű korrekciós tényezővel a bármily értékére érvényesíti. Az alábbiakban a = 4/ 3 értékre а részletes levezetést, a = 3/ 2 értékre pedig csak a végeredményeket mutatom be. a = «/, esetében (5) szerint q = ц f' 1', valamint Q = ц . F' 1' tehát ^ = ^Lj amit (3)-mai összehasonlítva a F és q mennyiségek között keresett összefüggés "="-(!)"' <*•> Differenciálva dV= 3Г т dq (7.) 4 Q* q!'
