Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

173 ságát) metszi egymást. A korona magassága az elméleti csúcsmagasság fölött, valamint a korona szélessége a helyi körülmények szerint állapítardó meg. Az alapozás közelében különleges elrendezés válik szükségessé, az alsó oldal lecsapása, vagy a felső gátoldalnak a térszínhez kapcsolódása céljától. A felső gátoldal elé földtöltés készítése elvben kerülendő. A hőkiterjedésre még nincs elég adat, hogy számítani lehessen. A kivitel kell, hogy a terjeszkedés hatásának kiegyenlítéséről gondoskodjék. Az ívben épült gát némikép ellensúlyozza a kiterjedés hatását. A beton kötésekor föllépő összehúzódást elhanyagolhatóvá tehetjük, lia a gátat váltakozó szélességű (a vastagsággal növekvő) függőleges szeletekben építjük ; e szeleteket a gát hosszanti tengelyére merőleges hézagok választják el, melyeket rugalmas anyaggal vízállóan úgy töltünk ki, hogy a gátnak a hőkiterjedés következtében föllépő mozgását lehetővé tegye. A víz fölnyomását a súly (ját-ban meg kell akadályoznunk. Az alaptalaj vízállóságát, hogy a víz a fal alá ne hatolhasson, őrfal építésével, «ement h abarcsföcskendezéssel és alagcsövezéssel biztosítjuk. A gáttestet az esetleges beszivárgó víztől mentesíthetjük a gát elé helyezett burkolattal, vagy a gát első részében elhelyezett alagcsőhálózattal, mely hozzáférhető kutakkal és megvizsgálható galériákkal van kapcsolatban. A gát felső oldalát ezenkívül vízálló bevonattal kell ellátni s az oldal közelében a cement adagolását növeljük. Mivel a gátat a fölnyomástól mentesítettük, a számítás csak a víz nyomásának és a falazat súlyának tekintetbevételével történik. A jég hatását csak akkor vesszük figyelembe. ha> a helyi körülmények kívánják. A számításokhoz mindenekelőtt a falazat fajsúlyát és maximális bírósságát a nyomással szemben kell meghatározni. E két adatot kísérlettel kell megállapítani ; a nyomáspróbát 84 napi keménykedés után kell a falazaton végrehajtani s aztán 1/g "Vio biztossági koefficienssel kell számítani a fal fontossága szerint. A háromszögű gátmetszet legkedvezőbb oldalhajlását a következő föltevésekkel kell megállapítani. 1. Üres vagy telt medence esetén a gáttest egy pontján se lépjen föl húzó feszültség. 2. Minden ponton a maximális nyomás a megengedettnél kisebb legyen. 3. A biztosság növelése céljából telt medence esetén a felső gátoldalon legyen egv kis nyomófeszültség, melynek nagysága a gát jelentőségétől függ. 4. Nincs megszabva előre semmi számító mód ; de elsőség adandó ama számításoknak, melyek a rugalmasság elméletén alapulnak. Ez utóbbi esetben, hogy a feszültségeloszlás jobban kitűnjék és a veszélyes zónák és irányok jobban megismerhetők legyenek, a maximális keresztmetszetre vonatkozóan telt és üres medence esetén megszerkesztendők az egyenlő maximális nyomás és egyenlő maximális nyíró feszültség vonalai s ezenkívül telt medence esetén az izosztatikus- és csúszásvonalakat is meg kell szerkeszteni. A gát kivitele alkalmával az alaptalajt gondosan elő kell készíteni, a támasztó felszínt ki kell alakítani, a forrásos helyeket eltömni. A gát építéséhez meg kell állapítani előzetesen a falazat vagy beton anyagainak keverésarányát ;, a nagy kőtömbök besüllyesztése elővigyázattal történjék, hogy teljesen körül legyenek véve habarccsal (finomra őrölt cement- és puzzolánkeverék)