Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

174 használandó, a cement és homok előzetesen vizsgálat alá veendő. A cementada­golás szigorúan megszabott, de a szükségletnek megfelelően változó lehet. A legnagyobb feszültségnek kitett gátrészeknek a cementadagolás növe­lésével, a fölfekvő vonalak irányításával, vagy vagdalt kövek alkalmazásával a bírósságot növelni kell anélkül, hogy a mű egyöntetűségét megzavarnék vele. A világ legmagasabb tárológátjai az Egyesült Államokban vannak és a következők : magas az alapozás fölött. Spanyolországban a Camarasa-gát 90 m, a Tremp-gát 82 m magas. Mind e gátak betonból készültek. A gátak két csoportba oszthatók: 1. olyanok, amelyek csak saját súlyukkal állanak ellen a víznyomásnak és 2. amelyek részben vagy egészben átviszik a nyomást boltozatszerűen az oldaltámasztékaikra, Az a francia bizottság, mely a nagymagasságú gátak problémájával foglalkozott, csak az előbbi csoportot tanul­mányozta. A bíróssági számítás nélkül épült vaskos gátak után először Sazilly adott szabályokat (1. az 1853. évi Annales des P. et Ch.) a gátak építésére vonatkozóan г 1. sem a falban, sem az alapban egy ponton se lépjen föl a megengedhető nyomásnál nagyobb nyomás. 2. a gát ne csússzon el vízszintes irányban sem az alapon, sem egyetlen vízszintes rétegvonalban. A nyomást a trapéztörvénnyel számították és irányát függőlegesnek vették. Delocre (Annales, 1866), Bouvier (Annales, 1870 és 1875), Le Blanc (Annales, 1869), Quillemain (Rivières et canaux), Hetier (Annales, 1885), megállapították, hogy a legnagyobb nyomás nem függőleges irányú. A Habra- és Bouzey-gátak elszakadása megingatta a tárológátak iránti bizalmat. Maurice Lévy 1895-ben a párisi tudományos akadémiában előadott érteke­zésében azt állítja, hogy a gátak romlását a víz fölnyomása okozza s ezért javasolja, hogy a gát elé kutakkal kapcsolatos védőfalat építsenek. A víz fölnyomásának megakadályozása céljából kívánja, hogy a gátnak vízfelőli oldalán telt medencekor a nyomás nagyobb legyen, mint a víznyomás. Lehozza, hogy a maximális nyomás iránya nem függőleges, hanem a falszín hajlásával párhuzamos. Megadja valamely gátelemben fellépő maximális és minimális nyomó- és nyírófeszültség értékeit. Azt követeli továbbá, hogy az alsó gátoldalon felhólyagzás ne álljon elő. A gát alaprajzi alakját rendesen ívben választják. Az amerikaiak 250 m-nél szélesebb völgyre nem alkalmaznak ivet. Általában csak ott ajánlatos az ívgát, hol a völgy nem túlságosan széles és a völgy kétoldalán a vízszintes rétegvonalak összehajlók, vagyis az ív vállának jó támasztékot adnak. Míg ha a rétegvonalak a két völgyoldalon párhuzamosak, vagy éppen széthajlók, az ív nem kap jó támasz­tékot s nincs sok értelme az ívben való építésnek. Széles völgy esetén a gátban füg­gőleges hézagokat kell létesíteni, melyek a hőkiterjedést megengedik. Régebben nagyon változó hajlatokból tették össze a gát külső és belső Arrowrock .... Shoshone .... Elephant Butte Kensico Croton 107 m 98 „ 92 „ 91 „ 90 „

Next

/
Thumbnails
Contents