Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

167 15. Vízjárás-szabályozó tárolómedence hasznosításának grafikai tanulmánya. (Étude graphique des conditions d'exploitation d'un réservoir de régularisation.) írta : Varlet. Tegyük fel, hogy valamely folyón R m

3 nagyságú természetes tárolómedence van, melyet egy vízerőtelep céljaira hasznosítunk. Legyen t pillanatban a folyó vízhozománya q. A T idő alatt összegyűjthető Q vízmennyiséget a következő kifejezés adja meg : Legyen a mindennapi j idő alatt érkező vízmennyiség q^ és az n napon át meggyüjthető vízmennyiség Q

n, akkor, mivel naponkint 86400 másodperc van, Q

n J l"86,400 X <7, = 86.400 I q, j=i ' i=i Az összegyűlő vízmennyiség az idő függvényében derékszögű koordinátarendszerben ábrázolható. E görbe folytonosan növekvő. Bármely M pontjában vonható tangens a folyónak abban a pillanatban észlelhető vízhozományát adja, vagyis dQ W = 1 = tga hol a az érintőnek az időtengelyével alkotott szöge. A görbe két pontját összekötő egyenes ß hajlásszöge az ez idő alatt lefolyó középvízmennyiséget, q

m-et állapítja meg. Çm — tg ß Ha most a medencében nem engedjük a vizet teljesen meggyűlni, hanem valamely vízerőtelep részére folytonosan elveszünk belőle, akkor e vízelvonás С görbéjét is megszerkeszthetjük ugyanazon a derékszögű koordináta rendszeren. Valamely T időben az összegyűlt és kivett vízmennyiség különbségét, vagyis a p tárolt vízmennyiséget a két ordináta különbsége adja meg. Ha T = 0, akkor Q is = 0. De rendesen, midőn T = 0, Q nem = 0. hanem a medencében már van valamelyes tárolt vízmennyiség; ekkor a (C) görbének lejjebb tolásával ezt a körülményt ábrázolhatjuk s ekkor az ordináták különbsége a medencében előzően tárolt r

n vízmennyiség és a T idő alatt tárolt vízmennyiség összegét, vagyis (r

0 -f p) -t jelenti, vagyis r = r

0 + p. Ha R a medence teljes ürfogata, 0 r < R Vigyük most a Q görbétől lefelé az н mennyiséget, akkor egy új Q' görbét kapunk s а С és Q' görbe különbsége m ^állapítja bármely pillanatban a medencében még tárolható vízmennyiséget. Es állani fog, hogy О ç M' M ^ M" M. A G görbe a Q és Q' görbe között foglal helyet. Tegyük föl, hogy a medencével úgy akarjuk szabályozni a vízjárást, hogy állandó q vízmennyiségét tudjunk a medencéből kiereszteni. Ekkor а С görbe minden pontján a tangens q értékű, vagyis а С görbe egyenessé válik. A feladat tehát