Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

141 készen van a déli hullámtörőből, az északihoz is hozzá kell kezdeni. Ezt az északi művet a jelenlegi móló végétől 500 m-re kell megkezdeni, hogy a munkálatok tartama alatt a jelenlegi hajóút használható legyen. A két hullámtörőt a régiek irányában építve ki, a közöttük levő szélesség kissé túlságos a 24 láb mélységhez. D? azért nem célszerű a mólókat közelebb helyezni, mert valószínű, hogy a jövőben 24 lábnál nagyobb vízmélység előá'lítása válik szükségessé s akkor a hullámtörők a jelenlegi távolságban megfelelnek. Mihelyt az új hajóút használatba vehető, a megépült új hullámtörődarabokat a régiekhez kell kapcsolni. Ekkor a kotrott anyag a régi bejáró mélyedésébe önthető, hogy a hullámtörők kapcsolkozó részeit ne kelljen túlságos mélyre alapozni. A jelenlegi torkolati kotrók nem elégségesek egyrészt az új hajóút létesítésére, másrészt a régi fenntartására, A kotrófelszerelést tehát meg kell erősíteni. Egy új vedres kotró megszerzése szükséges ; a vedres kotró itt jobb, mint a szívó. A kotróhoz két anyagszállító gőzhajó szükséges. Egy Percy Sanderson-féle kotró megvétele elegendő volna. A főmunkálatokon kívül a hajóút-mélység olcsó fenntartása céljából pótmunkálatok szükségesek. Meg kell nehezíteni a Kilia-ágból jövő hordaléknak az északi móló közelébe való lerakodását, Ezért a Kilia-ágnak legdélibb ágát.a Staroe Stambul-t el kell tölteni, hogy a Kilia-ág hordaléka ne dél-, hanem északfelé ülepedjék le. Továbbá szükségesnek látszik, hogy a Szentgyörgy-ág víz- és hordalékhozományát megnöveljük, mert a Szentgyörgy-ág vízhozománya megfogyott a Szulinaés Kilia-ágak javára. Ha a Szentgyörgy-ág több vizet szállít, a hordalék meg kevésbbé fog a Szulina-ág bejárójához jutni. Tanulmány tárgya továbbá, hogy miként lehetne a zavaros ái vizeket aSzulinaágtól visszatartani megfelelő osztómű segítségével. A tisztább kisvíz ugyanis leviszi a rekeszzátony tetejét, a hordalékos árvíz megnöveli. A hullámtörők építéséhez rőzsét, követ, vasdrótot és cölöpöket használnak. A rőzsét a deltán nagy mennyiségben lehet termelni. A követ Prislav-ból, Csata! közeléből lehet szállítani. A vasdrót 2 -3 mm vastagságú. A fenyőcölöpök Galatzból rendelhetők, hova Moldvából kerülnek. A hullámtörők rőzsepokrócok egymásrahelyezéséből készülnek. A pokrócokat 015 m átmérőjű rőzsekolbászokból tutajon oly módon fonják, hogy a 15 cm-es kolbászok méterenkint átkapcsolódnak a keresztben álló kolbászok alá és fölé. Egy-egy pokróc 30/30 m méretű. A kapcsolkozó pontokat vasdróttal kötik meg. E pokrócra aztán 20 cm-es rőzsekolbászok jönnek szorosan egymásmellé fektetve s e kolbászokat a pokróchoz dróttal erősítik le. E rőzsesorra egy második, majd egy harmadik rőzsesor jön, mely fölé ismét rőzsepokrócot helyeznek. E fedő rőzsepokróc azokkal a drótszálakkal kapcsolkozik az alsóbb réteghez, melyek az egész rőzsetesten az alsó pokróctól kezdve, keresztül fonódnak. Az így elkészült rőzsematrácokat drótkötél segítségével húzzák le a tutajról a kívánt helyre. A drótkötél csörlői a kis kihorgonyzott anyagszállító hajókon vannak elhelyezve. Ezután kővel terhelik a matracot s abban a mértékben, amint a matrác süllyed, a drótköteleket utána engedik. Ha a matrác fenékre ült, kihúzzák a drótköteleket. Ezután még egyenletesen követ hánynak a matrác cge'sz területére s elkészítik ily módon a következő matrác helyét, A matrácck érintkező pontjait a matrácok szélére kötött gerendák jelzik. A hullámtörő keresztmetszetét helyenkint levert cölöpök rögzítik.