Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása
76 helyeztek kilátásba". „Meg kell állapítanom, hogy ennek sem a törvényjavaslatban, sem annak indokolásában, amint az ezekből közölt részletek és a tárgyra vonatkozó fenti idézetek igazolják, egyáltalán nyoma sincs. Nemcsak hivatalos vagy félhivatalos munkákban nincs nyoma, de •— amenynyire visszaemlékezni tudok -— az alföldi erdőtelepítések és fásítások törvényhozási megindítása óta szakember tollából eredő és számbajöhető olyan dolgozat sem került a kezembe, mely az aligazgató úr szóban forgó értekezésének címében is használt „csapadék" szónak leginkább esőre és hóra vonatkoztatott és értekezésében is legfőképen ilyen értelemben használt időjárásbelí elemnek az erdőtelepítés révén várható jelentékenyebb fokozását helyezné kilátásba !" Igaza van az államtitkár úrnak, a törvényjavaslatban és az indokolásban határozottan nincsen kimondva az esőnövelő hatás, de az az indokolásban említtettekből, az éghajlati beállítottságból önként következik. A napisajtó az ügyet dicséretreméltóan támogató működésében és a nemzetgyűlési tárgyalások folyamán elhangzott felszólalásokban megtaláljuk a törvényjavaslat indokolásának sokszoros visszhangját. De hogy azóta sem jelent volna meg érdemleges cikk szakember tollából, melyben a csapadéknövelésről szó lett volna, abban az államtitkár úr téved. Ennek igazolására legyen szabad néhány értekezésből stb. idézeteket felhoznom. Az Erdészeti Lapokban a téves nézetek további irodalmi terjesztésének dr. Magyar Pál második tanulmánya vetett csak véget. Matusovits Péter (14), miniszteri tanácsos, erdőigazgató, a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapjában írott tanulmányában ezek is állanak : ,,A klimatikus szélsőségek is az erdők irtásából keletkeztek." „Az Alföld éghajlata eredetileg, minthogy erdő- és mocsárdús volt, normális lehetett." „Az Alföld éghajlata is egyenletes volt. Szélsőségek nem fordultak elő." „Árvizek nem voltak." „A Duna—Tisza-közén a lecsapolással nem hogy apadt volna, de szaporodott a szikes, a terméketlen terület. A szikes tavak, melyek eddig párolgásukkal az Alföld levegőjének nedvességtartalmát szaporították — jórészt terméketlen foltokká lettek." Továbbá : „Elértük ugyanis, hogy az erdők és fás területek szaporításával a csapadékot és ezzel a mezőgazdasági növények termésmennyiségét is szaporítjuk. Elértük azt, hogy a szélsőséges éghajlat rendes és egyenletessé változik. Elértük azt, hogy a futóhomok megkötésével és egészségesebb klímával gátat vetünk az emberiség legnagyobb pusztítójának — a tuberkulózisnak." Majd megjelent az Erdészeti Lapokban (15) egy beszámoló az Egységes Pártban tartott előadásról : „Az erdősítéssel a talajt gyökeresen megjavíthatjuk és a klímát iselőnyösen megváltoztathatjuk. Az erdők óriási vízmennyiségeket párologtatnak el, ezáltal üdévé teszik a levegőt, mérséklik a nap hevét és feltartják a szárító szeleket . . ." 9 9 Erről az előadásról (24) a napilapokban kimerítő beszámoló jelent meg. Ebből a beszámolóból — amelyen az államtitkár úr is jelen volt — idézem a következőket :
