Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása

77 Az Erdészeti Lapok (16) hűen beszámol a képviselőházban tartott beszédekről is, amennyiben a fásítással vagy erdészeti érdekekkel kapcsolatosak. Az érdeklődők elolvashatják például az 1930. évi május 26., 27. és 28-án tartott beszédeket, amelyekben a fásítással kapcsolatban az éghajlatra vonatkozó, természettudományikig nem igazolható vélemények is vannak. Nem terjeszkedhetem ki az Erdészeti Lapok minden cikkére, azonban idézek Bodor Károly (17) erdőmérnök cikkéből néhány részletet : ,, . . . lépten nyomon láthatjuk és tapasztalhatjuk, hogy a fák és az erdők minő hatást gyakorolnak a talajra, a növényzetre, a levegőre és az időjárásra." ,,.... a meteorológiai adatok gondos tanulmányozásából azt látjuk, hogy az Alföldet övező Kárpátokban az évi csapadék 1000—1400 milliméter között váltakozik." ,,. . . legnagyobb az évi csapadék Észak-Keleten, ahol az erdő az összes terület 50%-ánál több és onnan Nyugatra és Délre — amint az erdők apadnak — apad az évi csapadék mennyisége is, de azért még 1000 milliméternél nagyobb . . ." „Az Alföldtől Délre és Nyugatra kevesebb az erdő, az évi csapadék is kevesebb, 700—900 milliméter közt váltakozik." „Ha az ország különböző részeiből az Alföld közepe felé haladunk : az erdő fokozatosan apad és ezzel egyenlő arányban apad az évi csapadék mennyisége is úgy, hogy az Alföld (41. oldal) közepén — Tokajtól Csongrádig — a Tisza mentén, az átlagos évi csapadék még az 500 millimétert sem éri el." Most jön, az eredetiben is dűlten szedve : ,,Az Alföld közepén tehát fele és egyharmada az évi csapadék mennyisége, mint az erdővel borított szomszédos területeken . . ." „Ezek az adatok világosan bizonyítják azt, hogy az erdők a csapadékok mennyiségére lényeges befolyással vannak és azt is, hogy az erdősült területeken — az erdők %-os aránya szerint — emelkedik az évi csapadék mennyisége is, azaz mennél sűrűbben borítják a fák és erdők a területet : annál több rajta az évi csapadék."

1

0 A cikkből még idézhetnék meteorolgiailag helyt nem álló egyéb dolgokat is, de ennyi elég. Azt hiszem, hogy ez a cikk eléggé tisztán és érthetően fejezi ki az erdők csapadéknövelő hatását és egyben igazolja, hogy a fásítási törvény életbe„A lecsapolás következtében az Alföld levegőjét is szárazabbá tették. A lecsapolt vízállásos részek párolgását csökkentvén —• évenkinti hat hónapon át havi 100 mm párolgást tételezve fel — a levegőt a lecsapolás által 4,450,000 hektoliter víztől fosztottuk meg, ami annyit tesz ki, mint e terület összes évi csapadékmennyisége. így tehát a levegő régi páratartalmának helyreállítását is csak az öntözéstől várhatjuk. A levegő páratartalmának fokozását erdőtelepítéssel is fokozhatjuk és ha az Alföld szóban levő részének mai 272,000 kat. hold erdős területét 1 millió kat. holdra emelhetnők, akkor az Alföld levegőjébe naponkint 120 millió hektoliter kristálytiszta vízpárát juttathatunk. Az erdő ugyanis mintegy 230—270 mm csapadéknak megfelelő vízpárát juttat évenként a levegőbe. így a szóban lévő erdőtelepítés által az Alföld 600 milliméter évi csapadékmennyisége kereken évi 850 milliméterre lehetne fokozni, ami jóval meghaladná a föld más, kifejezetten pusztai tájainak csapadékmennyiségét és jogos reményt nyújtana az erdőtelepítés arra nézve, hogy az Alföld vegetációja, úgy a réteké, mint a szántóföldeké a mainál sokkal kedvezőbb helyzetbe jusson." „Az erdőtelepítés előnye volna még az is, hogy az erdő a hőmérsékbeli szélsőségeket enyhíti : pl. nyáron 2—3-5 С fokkal alacsonyabb a hőmérséklet az erdős, mint a szomszédos erdőtlen területeken." 1

0 Szerző megfigyelése nagyjából helyes, csak megfeledkezik arról, hogy itt az orográfia a lényeg és hogy erdők nélkül is így alakulnának az izohiéták.