Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
91 különbsége a kisdagály idején 2 m-re. De nemcsak az év folyamán van meg a színtkülönbség változása. Naponként pillanatról-pillanatra változik a tengerállás s vele együtt az energia, mely néha 0-sá válik. Az árapály energiája tehát alsóbbrendű energia, minő a szélé, a hőforrásvízé, a napsugárzásé s nagy gépeket és beépítéseket kíván. Chaudesaigues-ben, Hamman Meskoutine-ban 95°-os forrásvíz van, melyben a tojás megfő ; de vele még csak egy 10 gyertyás lámpának sem lehet villamos energiát szolgáltatni, mert a hőmérséklet esése a kihasználás körében nagyon csekély. Nehéz a szél és napsugárzás energiájának kihasználása is, mert óriási felszíneket kell alkalmaznunk, mi megdrágítja az elrendezést. A vízierő annál rosszabb, mennél csekélyebb az esése. Ezelőtt a hidroelektromos-telepeken azt az erőt használták ki, mely 9 hónapig állandóan rendelkezésre állt ; az árvizek az év fele részében a csordulón vesztek haszontalanul el. Ujabban már kevesebb időtartamú energiával is megelégszenek s az év folyamán hiányzó vízienergiát hőgépek segítségével pótolják. Az árapály energiájának megvan az a rcssz oldala, mi a kisvízesésnek, a szél és napsugárzás energiájának együttesen megvan. Rendkívül változó és nagy gépek befektetése szükséges a hasznosításához. Ha csak egy medencét építünk az árapály hasznosításához, mikor a hatásfok legnagyobb s a medencét a két irányú folyásban egyaránt alkalmazzuk, nagy víz és kisvíz alkalmával lesz egy-egy időpont, mikor nincs energia s egyébként is pillanatról-pillanatra változik a nagysága. Dagályonként 5—6 órányi ideig jár a telepünk, vagyis több mint félideig áll. Aztán figyelembe veendő az a roppant víztömeg, melyet a turbinákon és zsilipeken át kell bocsátanunk. Például lia a Rance-öblöt egy 900 m-es gáttal elzárnék, akkor 145 millió m 3 vizet kellene átengednünk a turbinákon 3órás dagály és 3y 2 órás apály alatt ; tehát másodpercenként 12—15,000 m 3 vízről van szó, mi a Mississippi középvízhozománya. A turbinákat a 900 m hosszú gátban el sem lehetne helyezni. Ha több medencét alkalmazunk, vagy az energiát valamely módon tároljuk, akkor elérhetjük, hogy az energia — bár nagy veszteségek árán, folyton rendelkezésre áll. Ha az árapály energiáját valamely nagy úszó segítségével használjuk ki, például egy 20,000 t páncélos segítségével s a tenger 12 m-t emelkedik, de ez az emelkedés 6 óráig tart, 110 lóerős gépünk van. Éppen úgy csak kismértékben hasznosítható az árapály folyásának elevenereje is. A természetes, hosszúkás öblök, folyótorkolatok legalkalmasabbak az árapály energiájának hasznosítására. Az öbölben tározható vízmennyiség megállapítása rendesen a vízmagasság függvényében egyszerű képlettel fejezhető ki. Például a Pance öblére, a Vicomtefoktól fölfelé, a vízborítás nagysága, lia S az elborított szelvény és y a, vízmagasság a 0 fölött, vagy alatt, akkor : S = 1200 ha + 90 y Ha pedig a V vízmennyiséget keressük és $ m-mel jelüljök a 0 víz (az apály-dagály középszintjeikor elborított szelvényterületet :
