Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

90 Franciaországban Bazin föllépéséig. Azonban 1845-ben Tadini képlete is kezdett használatba jönni, mely nem egyéb, mint Chézy képlete. Azt mondjuk, hogy rendesen a Prony-féle, gyors számításra pedig a Chézy-féle képletet alkalmazták. Saint-Venant az addig megtett kísérletek eredményéül a következő képletet állította föl a víz sebességére : 21 и = 60 у E-I

1

1 Azonban ez a képlet nem lett használatos s helyette Tadini-nek U=50 VftJ képletével számítottak, melyet először Nadault de Bújjon használt Franciaországban. A Chézy képletének helyességét, nem tekintve az együttható változékonyságát, elméleti fejtegetéssel is igazolta. Azonban nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy az együttható a meder érdessége szerint változik. Franciaországon kívül Hollandiában s főként Németországban (Woltman, Eytelwein) foglalkoztak sokat a Chézy képletével, sőt Eytélwein-nak tulajdonították sokan a képlet feltalálását, bár ő csak terjesztője volt. Franciaországban Genieys és főként Vauthier-1 szól elismeréssel Chézy-ről ; Németországban Hägen foglalkozik vele. Végre Amerikában Clemens Herschel mintegy halottaiból támasztja föl, reá mutat a képlet filozófiai egyszerűségére szemben a Kutter és Ganguillet képletével, melyet monstruozusnak nevez. 6. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) Vasbeton tengeri teherhajók (Le Génie civil, 1921 márc.) ; Betonkeverő (U. o.) ; Betonkeverő (Engineer 1921 jan.) ; A ja, beton és acél összehasonlítása az Egyesült Államok kikötőépítésében (Engineering News-Record, 1920 nov.) ; A tengervíz hatása a betonra (U. o. jan.); A Leonardo da Vinci elsüllyedt hadihajó kiemelése (Le Génie civil, 1921 jan.) ; 1000 tonnás hajók vízrebocsátása és szállítása keresztirányban (U. o. ápril.) ; A dispatching élvének alkalmazása Genf vízvezetéki szolgálatában (U. o. 1921 március). III. MÄJUS—

JÚNIUS. 7. Az árapály energiájának hasznosítása. (Utilisation de l'énergie des marées.) írta : Boisnier. Bretagne partjain számos árapály-malom van, melyek állítólag már a XI. százaban készültek. Valamely tengeröbölnek fallal elzárása és benne egy lapátos keréknek az alkalmazása az első kísérlet az árapály energiájának hasznosítására. De e kisszerű művek össze sem hasonlíthatók ama nagyszabású tervekkel, melyek újabban láttak napvilágot az árapály energiájának kihasználása dolgában. Egyes helyeken az árapály 13 m magasságra rúg. De ez a színtkülönbség «venként csak egy pár napig van meg. Még St. Malo-nál is leszáll az árapály színt-