Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - III. Kaán Károly: Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi telepítések és fásítások

52 tekintettel, „ügyelni kell arra, hogy az erdők lehetőleg összefüggő birtoktesteket alkossanak." ... „a gazdasági fásítások rendeltetésüknek állandóan megfeleljenek. A törvény indokolásában a 3-ik bekezdésben szó van arról, hogy az erdők többek között „a klimatikus viszonyok kedvezőbbé tételével és így a többtermelés elősegítésével" az ország javára lennének, amiért is ,,a mezőgazdaság érdeke megkívánja, hogy a mezőgazdaságilag művelt területek erdővel váltakozzanak." Az indokolásban azután ilyen viszonylatokat illetőleg szó van az erdővel való szélvédelemről, az erdős vidék páradúsabb voltáról, az erdőközi részeket érő gyakoribb harmatról stb. Mindennek révén pedig itt, úgy, mint a törvényjavaslatban csak arról van szó, hogy ahol erdővel tarkáljuk a mezőföldeket, ott azok ilyen értelemben a klimatikus viszonyokra „kedvező hatás"-t gyakorolnak, azokat bizonyos tekintetében „megjavítják," „kedvezőbbé teszik," „enyhítik." Ezek az így állított hatások pedig a mezőgazdasági termelés előmozdításának és az egészségügyi viszonyok megjavításának szolgálatában az adott értelemben is csak ott várhatók, ahol érvényesítésük szolgálatában a mindezeket figyelemben tartó gondos elhelyezés mellett erdőket telepítünk ! Nincs tehát szó „az Alföld éghajlatának megváltoztatásáról !" Legkevésbbé olyan értelemben, ahogy azt az aligazgató úr értelmezi és annak beigérésével, „beállításával" bennünket vádol ! Szó van azonban bizonyos részletek, avagy ha úgy tetszik, ezek összessége : tehát az Alföld számottevő része mikroklímabeli körülményeinek és ezzel tenyészeti viszonyainak előnyösebbé válásáról, vagyis egy bizonyos kedvező bioklímai hatás biztosításáról arra az esetre, ha ezeken a területeken erdők tarkálják a mezőföldeket, szélfogók védik a vetéstáblákat, fasorok szegélyezik a dűlőket. Réthly aligazgató úr, aki közismeretűen nagy szorgalommal gyűjti és dolgozza fel az ország meteorológiai állomásainak iy

2—2 m és annál is nagyobb magasságban felvett, nagy mechanikus munkát igénylő adatait és veszi számba a kontinens egyéb országainak ilyen értelemben végzett felvételeit, idézett fejtegetésében nagy vidékek ilyen klíma adataira támaszkodik. A makroklimatológus szemszögéből bírálja tehát el ezt a kérdést és ezzel nagy tévedéseknek esik áldozatul, amint arra — mint láttuk — Geiger az ilyen eseteket illetőleg találóan utal ! Téved azért, mert nem számol azzal az előbb idézett megállapítással, hogy : „a klimatológia számadat-anyaga, még ha szélsőségekre, a klímahatásokra és a másodlagos klímaelemekre is kiterjed, a gyakorlati élet (ilyen) céljaira közvetlenül nem használható fel." Téved, mert nem gondol arra, a fentemlített körülményre, hogy „a meteorológiai állomások csak a nagy vidékek bizonyos adatait szolgáltatják, holott a mezőgazdák, az erdőgazdák stb. az ezeknél kisebb területekre mértékadó feltételeket kívánják megismerni." Tehát azok viszonyaival foglalkoznak, azokkal számolnak és azokra vonatkozólag végzik „helyi" megfigyeléseiket. Nem vette emellett figyelembe az aligazgató úr tudós bajor klimatológus társa kutatásainak és megfigyeléseinek eredményeiből leszűrt azt a fenn idézett törvényszerű igazságot sem, hogy nemcsak a klíma határozza meg nagyban és kicsinyben a föld vegetációjának életfeltételeit, hanem a vegetáció is meghatározóan visszahat a klímára ; és hogy minél sűrűbb és minél magasabb a vegetáció, annál nagyobb a visszahatás. Tehát az erdőé nagyobb, mint a mezőgazdasági növenyeké. Nem számolt azzal, hogy nemcsak a meteorológia és klimatológia, hanem — mint láttuk —- többek között az erdészeti tudomány, a tudományos mezőgazda-