Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
2. füzet - XVII. Kisebb közlemények
94 A folyás iránya párvonalas a vezető ér irányával ; a csúcspontban párvonalas a parttal, az inflexiókban ferdeszögben hajlik a partokhoz. Ha az inflexióban 0 szög alatt hajlik a folyásirány a partokra merőleges v keresztmetszethez, akkor a merőleges metszetben a középsebesség — s az sinQ S V 3 elevenerő pedig . • sirrQ S A teoretikus szelvénnyel összehasonlítandó szelvénv nagysága tehát — —mely a csúcspontban, hol 0 — 0, a teoretikus szaelvénnyel egyenlő s az inflexió pontban tér el leginkább tőle. A folyás középkeresztmetszete két részből áll, a kisvíz alatti szelvényből, mely állandó s a fölötte levő Ih mederszelvényből, mely A-val változik, ha a kisviz színe lejebb száll. A h megállapítása céljából föltették, hogy a kisvíz és a középvíz közötti különbségnek és az árapály teljes játékának viszonya az egész folyó hosszában állandó marad. E viszonyt Saint-Nazaire keresztmetszetére számították ki. mert föltették, hogy a torkolatnál az árapály járása nem változott meg s aztán a többi keresztmetszetre alkalmazták. A középkeresztmetszetre ily módon a következő képletet kapták : S = 1771-97 + 21910 x — 214 x 2 + 0 205 ж 3 Ha a kisvíz szine nem szállna le, akkor a vezető ér legmagasabb pontján — 3-30 mkisvizi mélység állana elő a szabályozás következtében, mi 7 m merülésű hajók bejárását engedné meg a legkisebb dagály idején Paimboeuf és Saint-Nazaire közt. De ha a kisvíz Nantesnél -f- 50 cm-t szállna le, a vezető ér legmagasabb pontjai —4-65 m-re süllyednének, föltéve, hogy a fenék a kisvíz szintjével együtt lejebb száll; ekkor 8-65 m merülésű hajók közlekedhetnének. Ily kisvízsüllyedés azonban nem valószínű. De mivel bizonyos, hogy a munkálatok befejeztével a kisvíz leszáll, 7-5—7-6 m merülésű hajók közlekedése biztosítottnak látszik. A mi a mélységek fönnmaradását illeti, a gyakorlati és elméleti szelvények összehasonlításából kitűnt, hogy az inflexiópontokban a gyakorlati szelvények kisebbek. De ez kedvező a mélységek fennmaradására, bár a dagály előhaladására nem kedvező. Ha a számítások nem csalnak, a szabályozást nem szükség a legnagyobb dagály szintjéig felvinni ; elég, ha a középvízmennyiség szintjéig viszik föl s a folyóra bízzák, hogy a középvíz fölötti szelvényt a kellő mértékig feltöltse. Ez talán a tározó víz mennyiségét csökkenti, de valószínű, hogy a kisvízi mederszelvény megnövekedik s a dagály hatása fönntebbi pontig válik érezhetővé úgy, hogy a tározó víz mennyisége még meg is növekedhetik, bár a folyásszelvény szűkebbé lesz. Nantes és Martiniére közt a folyó két párvonalas töltés közé lévén foglalva, aránylag kevesebb munka volt szükséges a szabályozáshoz. Sziklaeltávolítás, szelvénybővítés, fenéksarkantyúk váltak itt-ott szükségessé. Az elérhető eredményt a kisvíz süllyedése nélkül és 1-5 m-es esetleges süllyedése esetén számították az elméleti és gyakorlati keresztmetszetek összehasonlítása alapján. A mélységek a kisvíz alatt a görbületekben 6 m, az inflexiókban 5-65 m lennének.
