Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

86 IV. JÜLIUS—AUGUSZTUS. 8. A Garonne hasznosítása Bordeaux és Bec d'Ambès közt. (Note sur l'aménagement de la Garonne entre Bordeaux et le Bec d'Ambès.) írta : Lej ort. A Garonne szabályozása Bordeaux és a tenger közt a XVIII. század közepéig nyúlik vissza, de csak 1840-ben kezdték igazán tanulmányozni megjavításának módjait. 1854-ben kezdték meg a szabályozó munkálatokat. Bordeaux és a Dordogne beömlése közt elzárták a mellékágakat s beépített művekkel, a vízből kiérő kőhányásokkal igyekeztek a fenékküszöböket megjavítani 1854 és 1868 közt. 1876-ban F argue tanulmánya alapján új terveket készítettek, melyeket az 1881-i törvény közérdekű munkának minősített. A folyó irányvonalát és szélességét a folyami hidraulika alapelvei szerint szabták meg. De 1892-ben Franzius szabályai szerint a tervet módosították s nemcsak a görbületek egymásra következését és alakját állapították meg, hanem a vizes keresztmetszeteket is a Weser szabályozásánál elért eredmények alapján. E munkálatokat 1885 és 1908 között hajtották végre. E munkálatok következtében a 4 főgázlóban a. kisvíz alatti mélységet jelentékenyen megnövelték s míg 1855—1860-ban Bacalannál 2-901, Bassensnál 1-803, Caillounál 2-683, Bee amontnál 2-303 m volt a kisvízi mélység, addig 1905—1910 közt 4-040, 3-830, 3-430 és 3-360 m. Tehát az átlagos mélyülés 1-35 m. Bordeauxnál holtvízkor 0-24 m, élővízkor 0-41 m-rel növekedett az árapály játéka. E siker után elhatározták a szabályozás kiterjesztését 1905-ben még 26 km-re, hogy Paillet és Castets között legalább 2 m mélységet valósítsanak meg. Bár a szabályozás nagyon megnövelte Bordeaux forgalmát (1902-ben 2,852,975 hajótonna volt, 1913-ban már 5,074,960 tonna), nem elégedtek meg az elért eredménnyel s elhatározták, hogy Bordeaux és a tenger közt 8 m, Pauillac és a tenger közt 10 m merülésű hajók számára biztosítják a közlekedést. Az 1910-i törvény ez új szabályozást közérdekűnek nyilvánította. A Garonne a Dordogne-nyal egységes tengermelléki medencét alkot, mert az árapály nemcsak a torkolattól 75 km-re, a két folyó egyesüléséig érezhető, hanem Bee d'Ambéstől fölfelé mindkét folyón még 75—75 km-re Casseuilig La Réole mellett (a Garonneon) és Pessac de Gensaeig (a Dordogneon). Gravenál a nagydagály sebessége 1-25 m, mindkét irányban, Bordeauxnál 1-6 m, míg az apályé 1-20 m kisvízkor. La Réole-nál a Garonne kisvízkor 150 m

3-t, a Dordogne Pessac de Gensaenál 65 m

3-t szállít másodpercenként ; a középvíz 658 m

3, illetve 267 m

3 ; a középárvíz 1655 m

3 és 850 m

3 mp-enkint. A kisdagály magassága a torkolatnál 2-25 m, Bec d'Ambès-nél 3-40 m, Bordeauxnál 3-3 m ; fölfelé aztán gyorsan csökken ; a nagy dagály a torkolatnál 4-09 m, Grovenál 4-79 m, Bordeauxnál 4-47 m, aztán erősen megcsökken. Ez észleletek a folyó középvízállásakor történtek. A dagály előrehaladása nagyon szabályos s a torkolattól fölfelé növekedik a játéka ; kisvízkor Bordeauxnál éri el legnagyobb értékét mind a nagy-, mind a kisdagály alkalmával ; csak nagyvízkor lesz a játék kisebb Bordeauxnál, mint a torko-