Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

87 latnál. De ekkor a vízállás általában megnövekedik a Garonneban s kellő vízmélységek állanak elő. Egyébként a folyó áradásának és apadásának az árapály játékával való összetevődése változatos jelenségeket idéz elő, mind az esésben, mind az áramlatok mozgásában és levonulásidejéban. A Garonne medre általában kötött agyag, helyenkint kavicsrakománnyal. Bordeauxtól lefelé az áramlatok nem erősek ; az árvizek ereje egyre jobban megtörik, amint a torkolat felé közeledünk, hol a tenger játéka jut érvényre. A tenger hordaléka általában csekély ; a homokpadok meglehetős állandóságot mutatnak a torkolati szakaszon. A folyó hordaléka fontosabb. A Garonne 575 km hosszúságban 578 m esésű ; gyors vízjárású mellékvizei vannak. La Réole-nál az esése még 0-32 m km-kint. Ezért árvízkor roppant sok a hordaléka. A kavics ilyenkor lehúzódik Portets-ig, 21 km-re Bordeaux fölött. De az árapály elaprózza, elhorzsolja lejebb ezt a hordalékot úgy, hogy By-nél már finom homok ülepedik le. By fölött Pauillacnál és környékén napról napra fenékzátonyok rakódnak le, melyek évről-évre emelkednek és lefelé terjeszkednek. E zátonyokkal párhuzamosan szigetek húzódnak. A roppant hordalékmennyiség (főként ősszel és tavasszal az árvizek után) a fenékhátakat fölmagasítja ; a folyó ilyenkor a lebegő hordalékon kívül valóságos folyékony sárcsomókat visz magával, melyek barna színe elüt a víz sárga színétől úgy, hogy a bordeauxi dagálykikötő bejárója némelykor naponkint 8 cm-t iszapolódik föl. A nagymerülésű hajókra a Gironde-on és Garonne-on éppen úgy, mint a Szajnán és Loire-on, a hajózás csak dagálykor lehetséges. A dagály előrehaladása a folyamon körülbelül olyan sebességű, mint a modern gőzhajóé úgy, hogy a hajók minden fenékháton körülbelül a maximális vízállással mehetnek át. Elég tehát, ha legkisebb dagálykor 8 m vízmélység áll rendelkezésre a fenékhátakon. Mivel Bec d'Ambèsnél az olyan dagály, mely nem éri el a + 3-63 m magasságot és La Maréchalnál a -f 4-19 m-t a 0 víz fölött, 16 van évenkint, e két minimális számot kell tekintetbe venni a hajóút megjavításakor, hogy Pauillac környékén a kellő mélységet biztosítsuk. Pauillac és a tenger közt a 8 m merülésű hajók szabadon közlekedhetnek, mert — 4-50 m-nél kisebb mélységű fenékhát e szakaszon nincsen, míg Bec d'Ambès-nél — 3-36 m mélységű a fenék. A legsürgősebb teendő volt tehát a bordeaux—pauillaci szakasz megjavítása. 1911-ben ezért kotrás segélyével e szakaszt —5-00 m mélységre javították meg úgy, hogy a 8 m merülésű hajók Bordeauxig szabadon fölmehetnek. Lefelé Pauillac-nál ki kell kötniök. A lefelé menet ugyanis több ügyeletet kíván, mint a fölfelé menet ; a hajó és a dagályhullám ellenkező irányban haladnak ; ezért a dagálykuImináció előtt kell elindulniok, a maximumot útközben elérniök, hogy az utolsó zátonyt, mely 75 km-re (5 óránjira) van Bordeauxtól, kellő vízmélységgel érjék el. Legtöbb helyen lefelémenet a hajó nincs úgy megterhelve, mint hegymenet ; de Bordeauxnál lefelémenet a szenes hajók teljes terhelésűek, mert a Lande-ok bányafáit szállítják. Ezért Bordeauxban a dagály maximum előtt 1 óra 38 perccel indulnak lefelé a hajók. Egyébként az egyes dagályesetekre grafikonokban dolgozták ki a hajók kedvező indulásának és menetének módját, föltéve, hogy a hajó 125 csomóval halad.