Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

69 A gát koronáját rendesen vízálló cementhabarcs-borítással látják el. Célszerűbb és olcsóbb 35% aprókaviccsal kevert földet tenni a koronára. A Charmes-gátnál alkalmazott földaprózógép nagyon célszerű, bár tökéletesítésre szorul. Földből igen nagy magasságú gát is építhető, ha a lehozott szabályokat szemmel tartjuk. Nem kell minden esetben drága falazott gátat építenünk, ha a magas я ág nagy. A földgát rendkívül olcsó a falazott gáttal szemben. 19. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) A québeci jégtörő vasúti komp. (Engineering News, 1914 okt.) Neu;-York vízzel való ellátása ; a Catskill-tárológát. (Le Génie civil, 1914 szept.) A laufenburgi hidroelektromos telep (L'industrie électrique, 1914 ápr.). A berlin-stettini csatorna elektromos berendezései (u. o.). Hull kikötőmedencéinek elektromos fölszerelései (The electrician, 1914 jún.). A kananaskisi hidroelektromos telep (The electrical World, 1914 ápr.). Tengeralatti aknák a kikötők védelmére (Le génie civil, 1914 szept,). VI. NOVEMBER—DECEMBER. 20. Csatorna Marseille-től a líhóne-ig. (Le Canal de Marseille au Rhône.) írta : Bourgougnon. A Marseille—Rhőne-csatorna gondolata már 1820-ban fölvetődött ; azóta sokszor volt tervezés tárgya. 1903-ban a törvényhozás elfogadta kivitelre a tervezetet és 1904-ben közérdekű munkálatnak nyilvánította. Erre megalakították az építőbizottságot. Megállapították a csatorna méreteit : 1. a csatorna feneke egyenesben 25 m széles 2 m mélységben ; 2. a csegék bejárója 16 m széles, hasznosítható hossza 160 m ; 3. a vízmélység 2-5 m, de Marseille és a Berre-tó között 3-0 m. A csatorna vizesszelvénye legalább 70 m

2, vagyis legalább ötszöröse a Rhőne-on közlekedő 600 t-s, 60 m hosszú, 8 m széles, 1-75 m merülésű hajók vizesszelvényének. Ezért a csatorna fenekét 25 m szélesnek vették. A vízmélység általában 2-5 m, ami a 2-0 m merülésű hajóknak megfelel. ^ Marseille és a Berre-tó közt, Port-de-Bouc-ig 3 m a mélység az ott közlekedő 2-5 m merülésű hajók részére. De a csatorna többi részén is megvalósítják később a 3-0 m mélységet s ezért a zsilipek küszöbét 3-0 m-re vették. A 160/16 méretű csegék lehetővé teszik, hogy Marseilletől a Rhőneig, továbbá a Rhőneon és a Nagy Saôneban összesen 540 km hosszú kapcsolkozó hajóút álljon a 600 t-s hajók rendelkezésére. A csatorna legköltségesebb szakasza a Rove-alagút, mely a Marseillei öbölből a Berre-tóba vezet. Ez alagút fenekét eleinte 18 m-re tervezték, kétoldalon előugró 1-5 m széles vontató utakkal. De ilymódon nem lehetett volna kétirányú közlekedést jól lebonyolítani, bár az 51 m

2 vizesszelvény megfelelt volna az 1 m