Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
2. füzet - XVII. Kisebb közlemények
64 visszanyomása okozza a meglazulást anélkül, hogy a föld fizikai megváltozása látható lenne. A töltéslejtő meggyengülése tehát a megengedett víznyomás nagyságától, illetve a gát magasságától függ. Itt is érvényesül tehát a veszélyes magasság törvénye. A csúszást előidéző erők és körülmények ma még nem teljesen tisztázottak. A törvények, melyeket a gát építésekor szem előtt kell tartanunk a következők : 1. a gát lejtője, bármily gonddal készítsük is a töltést, annál enyhébb legyen, mennél magasabb a gát és mennél kevesebb homokot, jobban mondva durva {0-5 mm-nél nagyobb szemű) homokot tartalmaz ; 2. a burkolat legyen vízálló kellően megválasztott lejtő alkalmazásával és őrfalhoz támaszkodjék ; 3. 17—18 m magas gát tömítésre alkalmas anyagból, akár nagyon agyagos földből is készíthető már kész és jónak bizonyult régi gát alakját utánozva. A konkáv felszínű töltéslejtő, minő a Grosbois-gáté, kiválóan ajánlható, mert jó és gazdaságos. Enyhébb alsó, meredekebb felső (vízfelőli) lejtő nem ajánlatos ; 4. 17—18 m-nél magasabb földgát csak enyhe vízfelőli lejtővel készítendő, mint a hindu gátak, melyek közül a Cummon-gátnak 3 : 1 hajlású vízfelőli lejtője van. A Charmes-gátnál megcsúszott föld tömege 20,000 m 3 volt. Ezt a földet el kellett távolítani és újra feltölteni. A gát kijavítása kettős biztossággal történt : 1. az újra felhordott föld megjavításával, mert belé 20% durva homokot és kis kavicsot kevertek ; 2. kősarkantyúk beépítésével. E két mód közül egy is elég lett volna biztosításul. Az új feltöltésnek azonban nem a teljes anyagát keverték 20% kaviccsal. Csak a gát tövét és a felső rétegét hordták meg ily anyaggal. A többi rész a régi anyagból készült, mert a keverés drága volt. Tanulmányozták, hogy melyik keverőarány a legcélszerűbb ? Erre a célra kísérleteket tettek Résal okoskodása alapján. Képzeljük, hogy egy réteg föld két lemez közé van szorítva. A lemezekre merőlegesen P erő hat. Az egyik lemezt pedig F erővel eltolni igyekszünk a lemez síkja irányában. Ha a lemez alsó, a földdel érintkező lapja rovátékolt, akkor az elmozdulás a földanyag elzúzódása és a súrlódás legyőzése következtében áll elő. Ha a lemez felszine S, akkor az elcsúsztatáshoz szükséges F erő nagyságát a következő képlet fejezi ki : F =C .S + P.tg ф Hol Ф a súrlódás szöge és С a kohézió tényezője. Ha egy más P' terhelést alkalmazunk : F' = С . S + P' tg Ф E két egyenletből а С kohézió-tényező és а ф súrlódásszög kiszámítható : F' F PF' P'F tg Ф = p,_p és с = S( P,_ P ) A kísérletek céljára három lemezt használtak és e három lemez közé egy-egy földréteget tettek. Ily módon a középső lemez elmozdításához 2 F erő vált szükségessé. mert a lemez mindkét oldalán érintkezett a földdel.
