Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

53 szállítástávolság, mint a víziúton, de a vasút nem használja ki e megengedett határidőt. 7. Ami a szállítás sebességét és szabályozását illeti, a hajózásnak nagy hát­ránya van a vasúttal szemben. Fagy. árvíz, szárazság, köd, szél, fenntartó munkák, elsüllyedt hajók zavarhatják a hajózást. A vasút- sem ment teljesen az üzemi zava­roktól, hó, árvíz, baleset, a forgalom fölhalmozódása stb. okozhatnak késedelmet, de ezek a bajok rövid tartamúak. 8. A forgalmi képesség dolgában nem mondható semmi különbség a kétféle szállító út közt. 9. A vasutakon a vasút tulajdonosa végzi a szállítást a síneken. A hajóú ton bárki szállíthat ; ez nagy elsőbbsége a víziútnak. A vasút csak pontonkint áll a közönség rendelkezésére, a víziút egész hosszában. A vasúti vonat csak az állomáson áll meg, a hajó bárhol kiköthet föl- és lerakodás céljából. 10. Tonnabefogadóképességet számítva a hajó előállító ára csak 12—16 százalékkal kedvezőbb a vasúti kocsi áránál. De a vasúti kocsi gyakrabban terhe­lődik meg s ezért ugyanoly tonnakilométer esetén a vasúti kocsikba fektetett tőke csak 90—40%-kal haladja meg a hajókba fektetett tőkét. Tekintetbe véve a tör­lesztés és fenntartás költségeit, az átlagos költség tonnakilométerenkint 2-6 ezredrész frank a csatornákon és 5-1—3-7 a vasúton. Holtsúly tekintetében a hajó kedvezőbb a vasútnál. A vontatás dolgában tonnánkint több erő jut a vasúton, mint a víziúton. A hajó nagy befogadóképessége miatt a kicsinyben szállításra kevésbbé alkalmas, mint a vasút. Ezért az áruk szétosztása is könnyebb a vasúton. A hajót árutárul is lehet használni, a vasúti kocsit nem. 11. A hajózás bizonyos súlyos, nagytömegű árukra, melyek nem darabol­hatok szét, kiválóan kedvező. Éppen így a gabonának zsákolás nélküli szállí­tására is. De viszont vannak áruk, melyek változást szenvednek a vizén szállításkor. A hajózás a tengeri kikötőkbe érkező áruk továbbvitelére kedvezőbb, mint a vasút. 12. A vasútra vonatkozóan a befektetés és fenntartás költsége tonna­kilométerenkint nem több 2 centime-nál, általánosan és 1 centimes-nál nagy for­galom esetén, míg a hajóút esetében 1-57 centime esik tonnakilométerenkint a befektetésből és 3 ezredrész a kibővítésből. 13. A tonnakilométerenkinti szállítás ára hajón 1-45—2-25 centime közt változik, a vasúton körülbelül 3-5 centime. Nem valószínű, hogy a szállító árakban mutatkozó különbség változást szen­vedne a jövőben. 14. Ha nem a víziúton szállítók tonnakilométerenkint fizetett költségét, hanem a tonnakilométerenkinti országos költséget vesszük számba, vagyis a tonna­kilométerenkint fizetett szállítódíjhoz hozzáadjuk a fenntartás és befektetés bizonyos hányadának költségét is, akkor a víziúton szállítás drágább a vasúiénál. A víziútnak ez a súlyos helyzete csak az évi 500.000 t-nál nagyobb forgalom esetén változik kedvezővé. Űj víziút megnyitásakor az egész befektetés törlesztéses kamatát számításba kell venni, hogy a gazdaságos voltát megítélhessük.

Next

/
Thumbnails
Contents