Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

9 1. Gochinga először változatlan, ki nem mosható medrű, hordalékot nem szállító vízfolyást vesz vizsgálat alá. Ha az állandó trapezkeresztmetszetű, állandó esésű és vízhozományú folyó nem egyenesben, hanem valamely i?-sugarú körívben mozog, a centrifugális erő következtében a homorú oldalon a vízszín fölemelkedik, a domború oldalon leszáll ; a víz színe tehát nem horizontális a keresztmetszetben, hanem a homorú parttól a domború felé esik. A vízszín fölemelkedése a középvonaltól a domorú part felé minden ponton akkora, hogy sztatikus nyomásával ellensúlyozza a centrifugális erő hatását. A sztatikus nyomás és centrifugális erő egyenlőségéből könnyen fölállítható az az egyenlet, mely a keresztmetszetben a vízszín görbéjét állapítja meg. Ez egyenlet szerint a középvonaltól a domború oldal felé a vízszín esése nagyobb, mint a homorú oldal felé a fölemelkedés, mert a domború oldalon a vízelemek kisebb sugarú ívben mozognak, mint a homorú oldalon. A számítás szerint, ha a víz középsebessége 1 m, a körív sugara 500 m, a trapezalakú vizes szelvény szélessége 200 m, akkor a két parti vízmagasság-különbség több, mint 4 cm. Ha most egy függőlegesben levő elemeket veszünk vizsgálat alá, azt tapasztaljuk, hogy az egyes vízelemek sebessége más és más, bár a vízszál minden eleme ugyanabban az i?-sugarú körívben mozog. A felsőbb vízelemek centrifugális ereje nagyobb tehát, mint az alsóbbaké, s ezért a vízelemek nem maradnak meg egy függőlegesben, hanem a felsőbbek a homorú part felé mozognak, az alsóbbak a domború felé. A vízelemek tehát elfordulnak a függőleges szálnak egy bizonyos pontja körül úgy, hogy a homorú parton felülről lefelé, a domború parton alulról fölfelé irányuló mozgás jön létre, miközben a vízelemek még előre is haladnak. E kettős mozgás csavarszerű utat állapít meg. Ez a csavarszerű mozgás egy középponti szál körül történik, mely körülbelül összeesik a folyó tengelyvonalával. A teljes összeesés azonban csak az egyenesben van meg ; a körívben, mivel a középponti szál a keresztmetszetek súlypontját köti össze, eltér a tengelyvonaltól. Gockinga vizsgálja a különböző eseteket : 1. ha egyenes folyószakaszt körív, 2. ha körívet egyenes szakasz követ, hogy a központi szál mily irányban és módon tér el a tengelyvonaltól s arra az eredményre jut, hogy ha el akarjuk kerülni a középponti szál kilengéseit a tengelyvonaltól, akkor az egyenes és körív közé átmeneti görbét kell iktatnunk, melynek sugara az egyeneshez való kapcsolkozásnál со s azután fokozatosan csökken, míg eléri a körív sugarát. De nem elég csak átmeneti görbéről gondoskodnunk ; az átmeneti görbének elegendő hosszúnak is kell lennie, hogy a középponti szál kilengései megszűnjenek. De bármily gondosan válasszuk is ki az átmeneti görbét, nem érhetjük el, hogy a középponti szál mindenütt teljesen összeessék a tengelyvonallal. 2. Vizsgálja Gockinga, mi történik, ha- a meder kimosható, vagyis mozgó mederrel van dolgunk. Kétségtelen, hogy egyenes szakaszban a tengelyvonal mentén, hol legnagyobb a fenéksebesség, mélyedés támad, ha a fenék egyenletes szemcséjű homokDe a fenék anyagában a szemcsék nagysága változó ; ezért először a legkisebb szemcsék jönnek mozgásba, a nagyobbak csak addig haladnak, míg a folyás sebessége elég a továbbvitelükre s leülnek, ha a sebesség egy bizonyos értékre csökken. A fenék és az oldallejtők kapcsolkozó pontjain, hol a sebesség kisebb, mint a tengelyvonalban, a leülés előbb következik be. De ha a legfinomabb szemcsék a fenékből áll.