Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - X. Károlyi Sándor†: A Fertő-tó

265. Fertő-medence állandóan hozzáférhetetlen maradt. Ha a Hanság-csatorna medrét a vízlevezetés részére nyitva tartják, úgy 1—2 egymás után következő száraz évben a Fertő vize annyira leapad, hogy az egész Fertő-medence megvizsgálása akadályba nem ütközik és ma a Fertő-kérdést jellemző bizonytalanság egyszerre eloszlik, a Fertő teljes víztelenítését célzó munkálatok a hullámverés hiányában sikerülnek és a Fertő-érdekeltség könnyen megtalálja a megoldás helyes útját. A Fertő-kérdés kellő kialakulásának egyik főfeltétele tehát a Hanság csatorna duzzasztóinak leszerelése. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a Hanság öntözése a Hanság-csatornától függetlenül oldódik meg. A Hanság öntözése helyesen az Ikva, Répce és Kisrába vizének felhasználásával történik. Minthogy pedig mind-e vízfolyások vize nyári időben a Hanság rendszeres nedvesítésére kevés, gondoskodni kell, hogy a hiányzó víz a Rábából legyen biztosítható. A Rábán a nicki határban egy duzzasztó gát áll fenn, mely a Rába vizéből másodpercenként 3-5 m

3-t a Kis-Rábába szorít, hogy az azon levő malmok és egyéb vízhasználatok üzemvizét biztosítsa. Ennek a duzzasztóműnek segítségével kell a Rába vizét a Kis-Rábából egy három km hosszú összekötő csatorna segítségével a Kőris-patakba és azon át Dénesfa határában a Répcébe vezetni. A Répcét a természet is öntözőcsatornának szánta, mert természetes feliszapolódása következtében magas töltések között, a terepszín fölött folyik. A Répce medrének felhasználásával vezetendő tehát a Rába vize a Hanságba és egy északi irányú elágazással a Hanság-csatorna medrének vízbújtató, vagy csatornahíd által való keresztezése után a Hanság északi, mosonmegyei részére. így a Hanság egész területe öntözővízhez jut. Egyidejűleg egy nyugati irányú, mindössze 11 km hosszú elágazással az öntöző főcsatorna összeköthető a Fertő árapasztó-csatornájával, úgyhogy a Rába vize az árapasztócsatorna alsó fertőszéli zsilipjének lezárása és a Fertő árapasztózsilipjének kinyitása mellett a Fertő medencéjébe vezethető bele. Ezáltal megöntözhetővé válik a Fertő-medence déli része, sőt száraz években, mikor a Vukla vize elégtelen, a Fertő-tava is a szükséges magasságra megtölthető. A Fertő-kérdés ilyen megoldása mellett a mezőgazdaság mintegy 40,000 kat. hold kiterjedésű, részben szántóföld, részben rét és legelő vagy erdő céljaira kihasználható, esetleg halastógazdaságként értékesíthető területet nyer. A 20,000 holdnyi tó maga igen fontos szerepet fog játszani a Fertővidék gazdasági életében. Mindenekelőtt a Vulka-patak árvizeit fogja raktározni, mert azoknak a lejjebb fekvő területek szempontjából való kártalan levonulását biztosítani fogja. A szárazzá vált területek nagy részét öntözővízzel fogja ellátni. A halászat ismét felvirágozhatik. Maga a tó pedig fürdőzési célokra fog szolgálhatni. A tó keleti partja homokos és elsőrendű fürdőpartot szolgáltat. Tervszerű fásítással az egész keleti part virágzó fürdőtelepekké lesz átalakítható, ahol a modern fürdőélet mellett a vízisportoknak is tág tere nyílik. Egy körülményt eddigi fejtegetéseimben nem érintettem : a tó jelentékeny részét a trianoni béke az osztrákoknak ítélte. Ez a terv a régi Nagy-Magyarország idején készült, amikor még az a gyönyörű nagy vízrajzi egység, amelyet Magyarország alkot és amelyről Reclus, neves francia geográfus azt írta, hogy ez Európa legtökéletesebb geográfiai egysége. A térképen látható vonal jelöli meg azt a határt,