Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - X. Károlyi Sándor†: A Fertő-tó

256. amelyet Trianonban és a nagyköveti tanács nyomása alatt a soproni határmegállapító bizottságban ránk erőszakoltak. Gonoszság és tudatlanság szülötte ez a határvonal, mely csak egy célt szolgál tökéletesen : éket verni Magyarország és Ausztria közé. Ez a határvonal derekán metszi azt a vízrajzi egységet, melyet a Duna, Lajta, Rába, Fertő, Hanság képvisel és amíg ez a határvonal fennáll, a Fertő kérdése és vele a nyugati határon egyéb kérdés is megoldhatatlanná marad. A soproni határmegállapító bizottságban ez ellen a határvonal ellen a vízrajzi egység erősségeivel harcoltunk és bár elismerték annak megdönthetetlen igazságait, mégsem tudtunk lényeges eredményt elérni és pedig részben azért, mert a határmegállapító bizottság entente tagjai túlságosan kötött marsroutával voltak útnak indítva, részben pedig annál a felületességnél fogva, amellyel ezt a kérdést a népszövetségi tanács, mint feljebbviteli fórum kezelte. A Fertő-kérdés tanulságos példája annak, mily értelmetlenül vannak határvonalaink meghúzva. És ha elgondoljuk, hogy Csonka-Magyarország ezeréves határait ilyen mentalitás diktálta, lehetetlen, hogy helyre ne álljon már-már csüggedő hitünk a jövőben. Történeti, geográfiai és gazdasági törvényeket tapostak lábbal Trianonban, ezeknek igazsága pedig erősebb az emberek gonoszságánál és tudatlanságánál.