Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - X. Károlyi Sándor†: A Fertő-tó

A FERTÖ-TÓ. írta és a Magyar Földrajzi Társaság 1924. évi tavaszi vándorgyűlésén előadta néhai KÁROLYI SÁNDOR. A Magyar Földrajzi Társaság soproni vándorgyűlésén alig lehetne megfelelőbb és a közérdeklődésre inkább számottartó tárgyról beszélni, mint a Fertőről. Sok kedves emlék fűzi Sopron közönségét a Fertőhöz és az idősebb generáció bizonyára emlékszik még a kedélyes fertői kirándulásokra, a halászkunyhó melletti fürdőtelepre, vagy azokra a yachtkirándulásokra, melyeket néhai Rudolf trónörökös rendezett a tavon. Hogy mennyire a szívéhez nőtt a Fertő a sopronvidéki polgárságnak, bizonyítja az a sok anekdota, mely a fertőmelléki községek lakosságáról, Rust és Opka derék polgárairól közszájon forog és a titokzatos romantika, mely a Fertőben elsüllyedt falvakról, valamint Hányi Istóknak a nép fantáziája által kiszínezett históriájáról regél. Csakugyan, a Fertőnek rejtelmes színt ad vizének időközönként való eltűnése és újbóli megjelenése, a Dunával való állítólagos földalatti összeköttetése, a Hanságnak ma már elmúlt mocsárvilága és nem utolsósorban a rengeteg nádasa és a Hanság mocsarai között majdnem 200 évvel ezelőtt Versailles utánzataként épült fényes Esterházy-kastély, mely Mária Terézia udvarát és főúri környezetét magyar földre tudta varázsolni. Maga a Fertő elnevezése sok tudományos vitára adott alkalmat. A Fertő név már a XII. században szerepel III. Béla király okirataiban és hol a fejérmegyei Velencei-tavat, hol a Csákvár határában lévő mocsaras területet illetik e névvel. A XIII. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében lévő tómocsár kapja ezt a nevet, sőt ugyanabban az időben Verőce megyében is Fertő néven említ egy mocsaras területet a zágrábi püspök egy okirata. Olyan okiratok, melyek kifejezetten a mai Fertőre alkalmazzák ezt a régi elnevezést, már a XI. századból valók, IV. Henrik császár idejéből. Arra is vannak adatok, hogy a régiek a Pelsó, Peisó nevet nemcsak a Balatonra, hanem a Fertőre is alkalmazták. A Fertő elnevezés egyébként a későbbi idők soráig mindinkább a mai Fertő-tó kizárólagos nevévé lesz. A név eredetéről is sok vita folyt és azokkal szemben, akik ezt a szót szláv eredetűnek hiszik, mindinkább tudományos meggyőződéssé válik, hogy a fertő szó avar, vagy talán még kelta eredetű. A Fertő eredetével is foglalkoznak régi okiratok.