Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - IX. C. E. Ramser: Lejtős szántóföldek lépcsős művelése. Fordította: Gubányi Károly

237. Mint látjuk, helyes szántással, a termények célszerű megválasztásával és megfelelő forgó beosztással a gazda már nagyon sokat tehet az erózió káros hatásának leküzdésére. Mindamellett teljes eredményt csak úgy érhet el, ha a kezeügyében lévő segédeszközök alkalmazása mellett még a mérnök közreműködését is igénybe veszi. A lejtős fekvésű szántóföldek terraszszerűvé alakítása az a ma ismert legbiztosabb mód, amellyel a talaj elmosódás káros hatásait teljesen meg lehet szüntetni. A terraszos rendszerű művelés az óvilágban, Ázsia különböző tájain már ősidőktől fogva alkalmazásban volt, de más világtájakon is a legkülönbözőbb kivitelben jut szerephez. Az utóbbi időben az Egyesült-Államokban, az ottani m , Metszet a lejtő irányában A maugum terrasz vázlatos rajza. speciális talaj, terep és művelési viszonyokhoz alkalmazva, mind kiterjedtebb mértékben érvényesül. Az Unióban legszélesebb körben alkalmazott terrasztípus, a változó esésű, vagy helyi néven mangum (ejtsd : mengöm) terrasz. A mangum tulajdonképpen, a terep vízszintes rétegvonalaihoz közel simuló csekélyesésű földszalag, melynek völgyfelőli széle a lejtő síkjából egész hosszában kiemelkedik és valóságos bakhátat mutat. A mangum-terrasz tehát nem más, mint a lejtő főesésvonalára merőleges irányban húzódó széles, sekély „vápa," vagyis teknőszerű mélyedés, amely a reá hulló vagy a felületről reá futó csapadékvizet felfogja és folyásában meglassítva, azt a megfelelő levezető árkok felé irányítja. A terrasz völgyfelőli szélének, a bakhátnak kellő feldomborítása által jő létre az a teknőszerű hosszanti mélyedés, amely a terrasz egész síkjáról — minimális esés mellett vezeti le a fölösleges csapadékvizet. Az így kiképezett földszalag egész síkja a feldomborított szélével, a bakháttal