Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

45 vesség is túlmagas ahhoz, hogy a fagy következtében előálló fagypúpok keletkezését megakadályozza. Összegezve az elmondottakat, kimondhatjuk, hogy mindazoknál a talajoknál, melyek a fagyzónába esnek és amelyeknek relatív nedvessége r = 0-9, azoknál a fagy okozta emelkedésekkel (fagypupok) kell számolnunk. Ugyanez a helyzet a talajnak vízokozta térfogatváltozásával kapcsolatban. Ha a relatív nedvesség : r = 1, úgy újabb vízfelvétel csak a szemcsék egymástól való távolságának növekedése mellett lehetséges, tehát a talaj duzzadni fog, míg r <L 1 mellett a talaj bizonyos vízmennyiséget vehet fel szabad pórusaiba anélkül, hogy a dagadás jelensége mutatkoznék. Minél kisebb a tényleges r és az 1 közötti különbség, annál kisebb lesz a térfogatváltozás nélkül felvehető vízmennyiség. 2. Fajsúlymeghatározás. Fajsúly alatt a térfogategységben (cm

3) foglalt hézagmentes talaj súlyát (g) értjük, melyet szokás még szemcse- vagy kristály faj súlynak is nevezni, mert a talajt alkotó különböző kőzetek átlagos fajsúlyát adja. Meghatározása a vízbe merített szilárd test által kiszorított vízmennyiség mérése alapján az ú. n. jnknoméler-eljárással történik. A piknométer becsiszolt üvegdugóval és ebbe elhelyezett kis üvegcsővel ellátott üveglombik, amelyen egy vonás meghatározott űrméretet jelöl meg, rendesen 100 cm

3-t. A desztilált vízzel a vonásig megtöltött pikrnométer súlya legyen W

p (g). Majd megmérjük a kiszárított talaj súlyát (kb. 15 g). Ez legyen W

0 (g). A piknométerből most kiöntünk egy bizonyos vízmennyiséget és helyébe a H"

0-mennyiségű talajport helyezzük el és desztillált vízzel gondosan feltöltjük az üvegcsövön látható jelig és újra lemérjük a piknométer súlyát. Ekkor W (g) súlyt kapunk s a keresett fajsúly : feltételezve, hogy a folyadék = desztillált víz fajsúlya = 1. Kívánatos, sőt finomszemcséjű kötött talajoknál szükséges is a talajt a harmadik súlymérés előtt felfőzni, hogy a szemcsék közötti levegő me nny isége t abból kiűzzük. Prof. Terzaghi (1) szerint a finomszemcséjű talajok fajsúlymeghatározása tökéletlen, mert a finom szemcsék mikroszkopikus vékony és absorbeált filmréteggel (víz, levegő) vannak körülvéve, ami a fajsúlymeghatározást károsan befolyásolja. Minél kisebbek a szemcsék, annál nagyobb az összesített szemcsefelület, s így annál nagyobb a filmréteg felülete és az így elkövetett hiba is. Ezért a közvetlen fajsúlymeghatározás helyett egy közvetett módot ajánl, amelynél a zsugorodási határ kísérletből a fajsúly értéke meghatározható. Erről a későbbi fejezetben lesz szó. A 46. oldalon közölt IX. táblázat a különböző fontosabb kőzetek fajsúlyértékeit tartalmazza. Gyakorlati számításoknál a megkívánt pontosságot tökéletesen kielégítik a következő fajsúly értékek : homok s = 2-60 gr/cm

3 iszap s = 2-70 ,, agyag s = 2-80 ,,